A neandervölgyiek sötét lakomái: ősi kannibalizmus és kívülállók

Egy új belga kutatás a Goyet-barlangból származó neandervölgyi maradványok alapján megállapította, hogy körülbelül 41 000–45 000 évvel ezelőtt ezek az ősemberek szelektív kannibalizmust folytattak. A feltárt emberi csontokon olyan vágás-, törés- és feldolgozásnyomokat azonosítottak, amelyek az állatok feldolgozására emlékeztetnek: az esetek elsősorban felnőtt nőket és gyerekeket érintettek; különösen az alsó végtagok csontjait, amelyeket a tápanyagban gazdag velő kinyerése céljából szándékosan feltörtek. Fontos megjegyezni, hogy hiányzik mindenféle rituális vagy szertartásos bánásmódra utaló nyom, így minden jel szerint az emberhús pusztán élelemforrást jelentett.

Kívülállók a célkeresztben

A kutatóknak most először sikerült biológiai profilt alkotniuk az áldozatokról, akikről a DNS-vizsgálatok, a radiokarbonos kormeghatározás és az izotópos elemzések alapján kiderült, hogy nem tartoztak a helyi közösséghez. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ezeket az embereket kívülről hurcolták be a barlangba, és itt vadászták le őket. Az, hogy főként idegeneket és nem a saját csoportjuk tagjait fogyasztották el, összefüggésben állhatott az akkoriban kialakuló területi konfliktusokkal vagy az erőforrásokért folyó versennyel.

Korszakváltó módszerek, fényt derítő eredmények

A széles körű nemzetközi kutatócsoport a fosszíliákat a brüsszeli Királyi Belga Természettudományi Intézet gyűjteményéből vizsgálta modern technikákkal: a genetikán túl digitális rekonstrukciókkal elemezték a csontok szerkezetét is. Ezek segítségével pontosabb képet kaptak az áldozatok származásáról, illetve arról is, hogyan bántak velük a halálukat követően.

A neandervölgyiek stratégiái és brutalitása

Bár a neandervölgyiek körében előforduló kannibalizmust korábban már kimutatták, ezúttal kiderült, hogy tudatosan inkább idegeneket választottak ki. Ez a gyakorlatiasság, illetve a konfliktusokra adott válasz a neandervölgyi ember viszonyaiban rejlő komplexitásról és brutalitásról árulkodik. A Goyet-barlang vizsgálatai újabb réteggel gazdagítják az emberi történelem kezdeti korszakaira vonatkozó ismereteinket, ahol a társadalmi kapcsolatok és a környezeti kihívások gyakran váltak élet-halál kérdésévé.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján