Alattomos bélbaktériumok: Az agy csendes ellenségei
Az ALS a mozgatóidegeket károsítja, fokozatos izomgyengeséggel és bénulással jár, míg az FTD elsősorban a személyiség, a viselkedés és a nyelv területén idéz elő zavarokat. Bár a betegségek genetikai háttere régóta ismert, még mindig rejtélyes, hogy ugyanazzal az öröklött hajlammal miért nem mindenki betegszik meg.
Elképzelhető, hogy erre a magyarázatot a bélflóra adja: a kutatók azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amely révén a bélbaktériumok által termelt glikogén – egy speciális cukorféle – immunrendszeri láncreakciókat vált ki, ami végül agykárosodást eredményez. Az ALS/FTD-ben szenvedő betegek 70 százalékánál találtak magas szintű ilyen káros glikogént, míg egészségeseknél ez az arány mindössze harmadakkora volt.
Úttörő kezelési lehetőségek a láthatáron
Ez a felismerés számos új terápiás célt is kijelöl. A kutatók már most olyan klinikai biomarkereket azonosítottak, amelyek előre jelezhetik, kik profitálhatnak leginkább a bélrendszerre fókuszáló, újszerű kezelésekből. Ígéretes eredményeik szerint, ha sikerül lebontani a kártékony cukrokat a bélben, jelentősen lassítható, sőt akár meg is előzhető az idegrendszeri pusztulás.
Különösen az öröklötten C9ORF72-gént hordozóknál jelent hatalmas áttörést a felfedezés. Elképzelhető, hogy a bélbaktériumai jelentik azt a környezeti tényezőt, amely eldönti: valaki ténylegesen megbetegszik-e, vagy sem.
Forradalmi vizsgálati módszerek
A kutatáshoz steril, baktériumoktól mentes körülmények között tenyésztett egereket használtak, így az összes külső tényezőt kizárva vizsgálhatták a bélbaktériumok agyműködésre gyakorolt hatását. Az innovatív „ketrec a ketrecben” rendszer lehetővé tette nagyszámú állat párhuzamos tanulmányozását, egyedülálló mélységben feltérképezve a bél–agy kapcsolatot.
Következő lépések
A tudósok a közeljövőben nagyobb vizsgálatokat terveznek, amelyekben ALS- és FTD-betegek bélflóráját követik a tünetek megjelenése előtt és után. Emellett klinikai tesztek is indulhatnak már egy éven belül, hogy kiderüljön: a bélben képződő glikogén célzott csökkentése valóban lassítja-e a betegségek előrehaladását.
