Az iráni háború árnyéka: drágulás és gazdasági lassulás jön

A világgazdaság újabb, komoly pofont kapott az iráni háború miatt: az energiaárak kilőnek, miközben a gazdasági növekedés belassul. Az utóbbi hetekben a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonala, a Hormuzi-szoros szinte teljesen leállt, aminek következtében globálisan most 13%-kal kevesebb olaj áramlik, mint egy évvel korábban. Bár a szállítás hétfőn már javulni kezdett, még mindig csak töredéke a békeidők forgalmának; átlagosan 20 millió hordó olajat mozgatnak naponta a térségben, de most csak napi nyolc tanker halad át, miközben márciusban ez még kevesebb volt, átlagosan napi kettő sem jutott át.

A legszegényebbek fizetik meg az árát

Ezzel szemben a gazdag országok még tartják magukat; a legnagyobb vesztesek a tartalékokkal alig rendelkező szegény országok, amelyeket súlyosan sújt a drágulás. Az infláció megugrása mellett sorozatos ellátási zavarok alakultak ki más ágazatokban is, amelyeket tovább súlyosbítanak a geopolitikai feszültségek, a klímaválság és a népesség elöregedése.

Mindenkit meglepett a hatás

Ami ezután történt, az mindenkit meglepett: az IMF még a háború előtt 3,3%-os világgazdasági növekedéssel számolt 2026-ra, ám most visszavonta optimista előrejelzését. Kristalina Georgieva, a szervezet vezetője szerint a tartósan magas árak és a lassuló növekedés végképp elkerülhetetlenné váltak. Ezáltal az infláció és a stagnáló gazdaság réme, a stagfláció árnya ismét megjelent – ezt érzik a fogyasztók és az üzleti élet szereplői is világszerte. Az IMF és a Világbank jövő heti tavaszi konferenciáit is az iráni háború hatásai uralják majd.

2026, adrienne, www.cnbc.com alapján