Kincsek a jég alatt
Az Antarktisz vastag jégtakarója alatt változatos domborzat rejtőzik: hegyek, kanyonok, síkságok, sőt még vulkánok is. Az olvadó jég nemcsak a felszínt formálja, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az egykor elnyomott földterületek kiemelkedjenek. Korábban csak a jéghatár visszahúzódásával számoltak a kutatók, most azonban figyelembe vették azt is, hogy a jég eltűnésével a föld is megemelkedik, a tengerszint változik, ez pedig befolyásolja, mennyi jégmentes terület bukkanhat elő. Fontos, hogy a kutatók három forgatókönyvet vizsgáltak (nagymértékű, közepes és csekély olvadással): extrém esetben több mint 120 000, reálisabban 36 000, míg minimális olvadásnál mindössze 150 négyzetkilométer új föld válhat szabaddá.
Kibontakozó geopolitikai harcok
Feltehetően a felszabaduló területeken ismert vagy gyanított réz-, arany-, ezüst-, vas- és platinakészletek várnak a feltárásra. Különösen nagy mennyiséget várnak azokon a területeken, amelyeket Argentína, Chile és az Egyesült Királyság már most is magának követel. Bár az Antarktiszon jelenleg kereskedelmi bányászat tilos, a tudományos célú ásványkutatás engedélyezett. Ha a kitermelés egyszerűbbé válik, a jelenlegi egyezmények felülvizsgálatára kényszerülhetnek azok az országok, amelyek igényt tartanak a kontinens egyes részeire.
Antarktisz jövője: tiltott bányarajtaütések?
2048-tól kezdődően lehet először napirendre venni az egyezmény felülvizsgálatát; ekkor akár újraindulhat a viták sora a kontinens ásványkincsei körül. Ugyanakkor a kutatók szerint egyelőre valószínűtlen, hogy ez önmagában átalakítaná a térség szabályrendszerét, hiszen a kitermelés az extrém környezet miatt még évtizedekig igen nehéz marad. Ez idő alatt a hangsúly akár erősödő nemzetközi együttműködésre és az Antarktisz környezeti védelmére is átkerülhet.
