Az agy rejtett sejtjei: áttörés a félelem és PTSD ellen

Érdemes megérteni, hogy a félelemmel kapcsolatos emlékek és szorongásos zavarok nem pusztán az idegsejtek (neuronok) eredményei. A csillag alakú, ágakkal rendelkező asztrociták szerepe eddig alig volt ismert, pedig ezek a sejtek döntő befolyással bírnak arra, hogyan alakulnak ki, rögzülnek, majd halványodnak el a félelmi emlékek. Míg korábban csak az idegsejtek háttérsegítőjeként tekintettek rájuk, az új kutatások szerint ezek a sejtek aktívan alakítják a félelmi válaszokat, sőt, akár a túlzó szorongás hátterében is kulcsszerepet játszhatnak.

Félelmi emlékek születése az amigdalában

A Nature-ben megjelent friss tanulmány a félelem feldolgozására és tárolására specializált amigdalában vizsgálta az asztrociták viselkedését. Kimutatták, hogy ezek a sejtek nemcsak segítik az agy tanulását, hanem aktívan részt vesznek a félelmi emlékek kódolásában, visszahívásában és elhalványításában is. Ha az asztrociták aktivitását fokozzák, a félelem erősebben rögzül; csökkentésük viszont enyhíti a félelmi reakciókat. Először sikerült bizonyítani, hogy az asztrociták tárolják is ezeket az idegi jeleket.

Félni vagy nem félni: asztrociták a döntés mögött

Az asztrociták viselkedésének megváltoztatása áttételesen befolyásolta az idegsejtek működését is. A kísérleti egerekben, ha ezeket a sejtszignálokat módosították, az idegsejtek képtelenek voltak a félelemmel kapcsolatos, szokásos tevékenységi mintázatokat kialakítani, így nem tudták a megfelelő vészreakciókat továbbítani az agy más részeibe. Az asztrociták ezzel arra is hatottak, miként jutnak el a félelemmel kapcsolatos üzenetek a döntésekért felelős prefrontális kéreg területeihez. Ez azt jelenti, hogy ezek a sejtek nemcsak a félelmi emlékeket alakítják ki, hanem a fenyegető helyzetekre adott viselkedési választ is szabályozzák.

Forradalmi lehetőségek a szorongás kezelésében

A felfedezés jelentősége hatalmas, mert új utakat nyithat a PTSD, pánikbetegség és fóbiák terápiájában. Most először látszik világosan, hogy nemcsak az idegsejteket, hanem az asztrocitákat is célzottan lehet kezelni a félelmi emlékek módosítása érdekében. A kutatócsoport következő lépése az lesz, hogy az asztrociták szerepét feltérképezzék az agy más területein is, például a középagyban, ahol az ösztönös menekülési reakciók (mint a lefagyás vagy futás) születnek. E sejtek hálózata talán magyarázatot adhat arra, miért reagál valaki pánikroham-szerűen egy teljesen veszélytelen helyzetre.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján