Crohn-betegség – Kevés választási lehetőség
A Crohn-betegség hosszan tartó, heveny fellángolásokkal tarkított kórkép, amely becslések szerint csak az Egyesült Államokban is mintegy egymillió embert érint. Tartós gyulladást okoz a bélrendszerben, gyakran vezet hasmenéshez, görcsökhöz, hasi fájdalmakhoz és súlycsökkenéshez. A gyógyszeres kezelések közül enyhe esetekben jelenleg csak a szteroidok engedélyezettek, viszont ezek komoly mellékhatásokat okozhatnak hosszú távon.
Így zajlott a diétatesztelés
A vizsgálatban 97, enyhe-középsúlyos Crohn-betegségben szenvedő beteg vett részt az Egyesült Államok különböző pontjairól. Közülük 65 fő egy úgynevezett böjtöt utánzó étrendet folytatott: havonta öt egymást követő napon a kalóriabevitelüket 700–1100 kilokalóriára (kb. 2930–4618 kJ-ra) csökkentették, kizárólag növényi eredetű ételeket fogyasztva, míg a hónap többi részében visszatértek a szokásos étrendjükre. A kontrollcsoport (32 fő) változatlanul étkezett. A vizsgálat három hónapig tartott.
Látványos javulás már az első kör után
A böjtöt utánzó diétát követők kétharmada észlelt tünetjavulást a három hónap végére. A javulás gyakran már az első ciklus után jelentkezett. A kontrollcsoportban kevesebb mint a fele tapasztalt hasonló javulást, így a javulás ott inkább a betegség természetes hullámzásának és a folyamatban lévő kezelésnek tudható be. Előfordult fáradtság és fejfájás a böjtös csoportban, de komoly mellékhatás nem lépett fel.
Bizonyítottan kevesebb gyulladás
A tünetek javulása mellett a kutatók laboratóriumi markereket is mértek. A böjtölőknél jelentősen csökkent a székletkalprotektin szintje, ami a bélgyulladás egyik fontos mutatója. Emellett más gyulladásos molekulák és a zsírsavszármazékok is alacsonyabb értéket mutattak, sőt, a páciensek immunsejtjei kevesebb gyulladásos jelzést adtak. A vérben a C-reaktív fehérje – egy kulcsfontosságú gyulladásos marker – szintje is csökkent, ami korábbi vizsgálatok alapján is a diéta előnyére utal.
Új remény az étrendi tanácsadásban
A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy a bélflóra változása magyarázhatja-e az étrend kedvező hatásait, illetve hogy melyik betegcsoport profitálhat a leginkább a diétaváltásból. Bár további kutatások szükségesek, az eredmények alapján az orvosok végre konkrét étrendi ajánlásokkal segíthetik a Crohn-betegeket – egy olyan területen, ahol eddig szinte csak tanácstalanság uralkodott.
Az étrend kidolgozásában a Stanford mellett több amerikai egyetem vett részt, és jelentős támogatást kaptak többek között orvosi kutatási alapoktól és civil szervezetektől.
