Megdöbbentő viselkedés, rekordhosszúságú robbanás
A Rutgers Egyetem kutatói szerint a robbanás a szokásos gammakitörésekhez képest példátlanul hosszan tartott, ráadásul már előző nap is észleltek röntgenaktivitást ugyanazon a környéken. A globális megfigyelőhálózat, köztük a kínai Einstein Probe és a híres amerikai Very Large Array teleszkóprendszer adatai szerint a gamma-sugárzás legalább hét óráig fennmaradt, ezzel megduplázta az eddigi időtartamrekordot. A NASA szimulációja azt mutatja, hogy ebben a modellben egy, a Nap tömegének háromszorosát kitevő fekete lyuk, amelynek eseményhorizontja mindössze 18 kilométer széles, egy társcsillaggal összeolvad.
Fekete lyukak feltételezett játszmái
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a robbanás magyarázatához több forgatókönyvet is mérlegelnek a tudósok. Elképzelhető, hogy a GRB 250702B egy extrém gammakitörés következménye, amelyet egy összeomló, nagytömegű csillag okozott. Egy másik opció, hogy úgynevezett árapály-szétszaggatási esemény történt: egy, a Napnál ezerszer nagyobb tömegű fekete lyuk széttépett egy eltévedt csillagot. Egy másik, egyedibb elmélet szerint pedig egy kisebb fekete lyuk összeforr egy csupasz héliumcsillaggal, és belülről falja fel azt. Ennek köszönhetően a fekete lyuk nem elégszik meg csillagmorzsákkal, hanem hatalmas energiaáramot és részecskenyalábokat lövell ki.
Teleszkópos összefogás: minden hullámhosszon dolgoztak
A NASA Fermi Űrteleszkópja már július 2-án észlelte a kitörést, ami után a világ minden tájáról összefogtak a kutatóintézetek, hogy további méréseket végezzenek. Az esemény ereje még a legfejlettebb távcsöveket is próbára tette; csak az űrbeli és földi obszervatóriumok adatait összevetve sikerült a különféle energiasávú (gamma-, röntgen-, infravörös- és rádió-) jeleket egy koherens képpé összerakni. A robbanás azonban a látható fény tartományában teljesen rejtve maradt.
Rejtélyes galaxis a robbanás színhelyén
A Hubble Űrtávcső felvételei is tovább növelték a rejtélyt: elsőre úgy tűnt, hogy két galaxis ütközése zajlik, vagy egyetlen galaxis sötét porködcsíkba burkolózott. Későbbi, a Webb teleszkóppal végzett mérések egyértelművé tették, hogy a galaxis mintegy 8 milliárd fényévre található tőlünk, vagyis a robbanás még jóval a Föld kialakulása előtt történt. Részletesebb elemzés alapján valójában egyetlen hatalmas, porban gazdag galaxisról van szó, amelyben a szerkezet bonyolultsága miatt sem teljesen világos, hogy maradt-e bármilyen látható nyoma a kitörésnek.
A tudomány válaszokra vár
Az elsődleges megfigyelések alapján valószínűbb, hogy extrém gammakitörést figyeltünk meg, semmint árapály-szétszaggatási eseményt, de a végső következtetésre még várni kell. A kutatók hangsúlyozták, hogy ilyen típusú robbanásból eddig csak nagyon keveset láttunk, ezért a természetes lefolyásukról sincsenek biztos ismereteink. A jelenség körüli tanulmányok sokszor egymásnak ellentmondó eredményekre vezettek, így még most is számos részlet tisztázatlan. Annyi azonban biztos, hogy egyedülálló lehetőség nyílt bepillantani a csillagok és fekete lyukak szélsőséges evolúciójába – sőt, könnyen lehet, hogy valami teljesen újat fedeztek fel a kutatók.
A James Webb Űrtávcsövet az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is támogatják.
