Nukleáris űrhajó indul a Marsra
A NASA történelmi bejelentése szerint 2028-ig elindulhat az első nukleáris-elektromos meghajtású űrhajó a Marsra. Az eszköz, a Space Reactor-1 Freedom, a Skyfall nevű küldetés keretében három drónszerű marshelikoptert szállít a vörös bolygóra, amelyek kamerákkal és talán földradarral is vizsgálhatják a bolygó élhetőségének és őséletének nyomait. A küldetés igazi újdonsága a meghajtás: ilyen nukleáris alapú, bolygóközi rakéta eddig még nem hagyta el a Földet.
A NASA nemcsak a marsi terveket mutatta be, hanem a Holdon kialakítandó állandó bázis részleteibe is betekintést engedett. A két terv összefügg, ugyanis a holdi hosszú éjszakák alatt – amikor sötét és hideg van – kizárólag nukleáris áramforrás képes fenntartani az életet. Ellentétben a nukleáris rakétával, ahol magát a tolóerőt is az atomreaktor biztosítja, a holdbázis esetében energiatermelésről beszélünk – mindkét megoldás rendkívüli energiasűrűséget kínál, ami nélkülözhetetlen az űrbéli túléléshez.
A napenergiát jelenleg nagyjából a Jupiterig lehet hatékonyan használni, azon túl már túl gyenge a Nap fénye. A Marsig tartó emberes küldetések üzemanyagigénye hagyományos rakétákkal szinte teljesíthetetlen: a nukleáris hajtómű forradalmasíthatja a bolygóközi utakat. Bár az USA már korábban is próbálkozott hasonló projektekkel, most először mutat aránylag egységes elköteleződést az egész NASA vezetősége. A fő kérdés, hogy a politikai támogatás mellé jut-e elég pénz is; az ambiciózus határidő miatt sok múlik ezen.
A holdbázis és a Mars-projekt csak részei a NASA forradalmi terveinek, de most ezek kerültek reflektorfénybe. A világűr kutatásának új korszaka kezdődhet, amennyiben a tervek meg is valósulnak.
Az iráni háború környezetpusztító ára
Ami történt, az alaposan felborította az eddigi elképzeléseket: az iráni háború első két hete alatt több mint 5,5 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe. Ez nagyobb, mint amennyit San Francisco bocsátott ki 2022-ben, vagy amekkorát egész Izrael 2024-ben. Az emissziók mintegy 15%-a magából a konfliktusból ered – például a harci eszközök gyártásából és elhasználásából –, de a legnagyobb rész (közel 40%) az elpusztított fosszilisenergia-infrastruktúrához köthető. Az USA és Izrael például olajraktárakat és egy finomítót bombázott Teherán közelében, amely „fekete esőt” eredményezett: szénhidrogének, ultrafinom részecskék (PM2,5) és rákkeltő vegyületek keveredtek az esővízbe.
Március közepén Izrael megtámadta Irán hatalmas Dél-Pars gázmezőjét is, amely a világ legnagyobb földgázmezőjének része. Válaszul Irán lebombázott több, a Perzsa-öböl mentén fekvő energialétesítményt, jelentősen – 17%-kal – csökkentve az ország cseppfolyósított földgáz- (LNG-)exportkapacitását.
A harcokhoz és bombázásokhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás nagyjából fele a házak, épületek elpusztításából származik. A helyreállítás és a törmelék eltakarítása további jelentős kibocsátással jár majd, valószínűleg többszöröse lesz magának a háborúnak. Egy tonna beton gyártásához például majdnem egy tonna szén-dioxid keletkezik – így a beton az emberi kibocsátás 8%-áért felel. Gáza és Libanon újjáépítése legalább 24-szeres emissziót okoz majd a pusztításhoz képest.
A háború Európa és a világ klímacéljait is veszélyezteti: a párizsi egyezmény szerint 2030-ra 43%-kal kellene csökkenteni a globális kibocsátást 2019-hez képest, miközben a jelenlegi ütem alapján csak 17%-os csökkenés valószínű 2035-ig.
Sikertörténet lehet a Lyme-oltásból
A vészjósló hírek mellett végre pozitív fejlemény: a Pfizer és a Valneva jelentős áttörést ért el a Lyme-kór elleni új vakcina harmadik fázisú klinikai vizsgálatában. A Lyme-kórt a Borrelia baktérium terjeszti, kullancscsípés útján kerülhet az emberi szervezetbe. Az elnevezést Lyme városról kapta, ahol az 1970-es években először leírták a betegséget.
Akut esetben fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak, később akár krónikus ízületi gyulladás is jelentkezhet. Az USA-ban évente közel félmillió új esetet diagnosztizálnak – csak Kanadában, Európában és az Egyesült Államokban most 9400, öt évnél idősebb önkéntest vontak be a vakcinatesztbe. Négy adag vakcinát vagy placebót kaptak, és a beoltottak körében 28 nappal az utolsó adag után 73%-kal kevesebb Lyme-kór esetet találtak, mint a kontrollcsoportban. A vizsgálatok igazolták, hogy a vakcina jól tolerált, komoly mellékhatás nem jelentkezett.
Az engedélyeztetéshez szükséges fő statisztikai célt ugyan nem érték el (nem volt elég esetszám a vizsgált csoportban), de a cégek így is bizakodnak a piaci bevezetésben. Ha sikerül, nem ez lesz az első Lyme-vakcina: a GlaxoSmithKline egykori LYMErix oltása 76%-os hatékonysággal működött, de eladásai visszaestek a negatív médiavisszhang és a mellékhatások vádjai miatt, 2002-ben kivonták a forgalomból.
Az emberiség űrutazása és a járványokkal, háborúkkal terhelt világ új utakat keres: a remény, hogy egyetlen jó ötlet vagy áttörés képes lehet helyreállítani, amit a technológia és a politika szétzúzott.
