
Kína vezet a napenergiában
Kína messze a legnagyobb napenergiatermelő: 2025-ben 315 GW új napelemet telepített, ezzel a teljes kínai kapacitás 1 300 GW-ra nőtt. A világ napelemeinek több mint 80%-át is Kínában gyártják. Az országban az áramtermelés 11%-a már napenergiából származik, miközben a széntüzelés részaránya 10 év alatt 70%-ról 56%-ra esett vissza. Ebben a napenergián túl jelentős szerepe volt a szélenergia bővülésének is.
Az EU gyorsan bővíti napelemes hálózatát
Az Európai Unióban 406 GW napenergia-kapacitás található, ami nagyban hozzájárul az európai energiatermelés átalakulásához. Mostanra a napenergia a teljes uniós áramigény közel 13%-át fedezi, miközben a szén csak 9%-ot, ami jelentős visszaesés a 2015-ös 25%-hoz képest. Görögország, Ciprus, Spanyolország és Magyarország már 20% felett jár a napenergia arányában, Németország pedig – kevés napsütéssel is – 18%-ot ért el. Németországban 119 GW, Spanyolországban 56 GW a beépített kapacitás.
Az Egyesült Államok: politikai hátráltatás mellett is dobogón
Annak ellenére, hogy az előző Trump-kormányzat inkább hátráltatta az ágazatot, az USA 267 GW-os kapacitásával a harmadik helyen áll. Az országban a napenergia a teljes áramtermelés 8%-át adja, míg 2015-ben ez csupán 1% volt. Ez idő alatt a szén részaránya 34%-ról 17%-ra csökkent.
Nagy ütemben fejlődnek az ázsiai és dél-amerikai országok
India 136 GW napenergiával már az áramigény 8%-át fedezi. Japán 103 GW-tal 11%-ot, Brazília pedig a maga 10%-a mellett az áramellátás 88%-át megújulókból állítja elő, jelentős hidro-, szél- és biomassza-alapú termeléssel. Pár évvel korábban ezekben az országokban még 1% alatt volt a napelemes energia részaránya.
Olcsó áram, hatalmas lehetőség
Mindössze egyetlen óra napsugárzás több energiát juttat a Földre, mint amennyire az emberiségnek egy év alatt szüksége lenne. Ha a világ felszínének kevesebb mint 1%-ára napelemeket telepítenénk, minden energiaigényt fedezhetnénk. Ma már a fejlettebb napelemek és a tömegtermelés miatt az árak 90%-kal estek vissza, így sok helyen a napenergia lett a legolcsóbb áramforrás. A napos térségekben már kilowattóránként 0,01 EUR (kb. 4 HUF/kWh) áron is előállítható az áram, Németországban 4–5 eurócent/kWh között van az ár. A háztetőre szerelt napelemekkel gyakorlatilag feleannyiba kerül az áram, mint az átlagos áramdíj. Az energiatároló akkumulátorok csupán 2–3 eurócenttel növelik a költséget kilowattóránként. Ezzel szemben a nukleáris energia 56–196 HUF/kWh, a szén 41–80 HUF/kWh, a földgáz 41–91 HUF/kWh-ba kerül.
A napenergia átalakítja a közlekedést és a fűtést
2024-ben világszerte 632 GW új erőművi kapacitással bővült a villamosenergia-rendszer: ebből 72% napenergia, 18% szél, 4% gáz, 3% szén, 2% víz, 1% atomerőmű volt. Az olcsó napenergia forradalmasítja a közlekedést és a fűtést is. Az otthoni napelemekről töltött elektromos autók üzemeltetése akár 80%-kal olcsóbb lehet, mint a dízel- vagy benzineseké. A hőszivattyúkkal kombinált fűtésnél az EU-ban általában több mint 30%-ot lehet spórolni, de saját napelemről működtetve még nagyobb megtakarítás érhető el.
Prognózis: a napenergia lehet az elsődleges energiaforrás
A kezdeti előrejelzések jelentősen alábecsülték az ágazat bővülését. Míg korábban 2024-re 120 GW-ot becsültek, végül 632 GW új kapacitás jött létre. Finnországi kutatók számításai szerint hosszú távon a világ energiaigényének 76%-át napenergiából lehetne fedezni, további 20%-ot szélerőművekből, a többit pedig víz-, biomassza- és némi nukleáris energia adná.
Kihívások: hálózatfejlesztés és digitalizáció
A villamosítás, a hőszivattyúk és az elektromos autók elterjedése miatt az áramigény 2050-re akár meg is duplázódhat. Ez szükségessé teszi a villamosenergia-hálózat bővítését, a tárolási kapacitások fejlesztését – például az elektromos autók akkumulátorainak bevonásával – és a digitális rendszerirányítás kiterjesztését. Így az elektromos autók például automatikusan akkor kezdhetnek tölteni, amikor bőséges és olcsó napenergia áll rendelkezésre.
Ennek alapján megállapítható, hogy a napenergia előtt példátlan növekedés és lehetőség áll, amely gyökeresen átalakíthatja a gazdaságot, a közlekedést és a mindennapi életet világszerte.
