Evolúciós háború a talajban
Ma már tudjuk, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak kórházi, hanem környezeti eredetű is lehet. A talajban élő mikrobák természetes módon termelnek antibiotikumokat, hogy riválisaikat kiiktassák – ezért ezek a vegyületek egy evolúciós fegyverkezési verseny részei. A kutatásban a világ öt kontinenséről származó talajminták metagenomikai adatbázisát elemezték. Kiderült, hogy aszály után mindenütt – legyen szó szántóföldről, erdőről vagy városi környezetről – jelentősen megnőtt az antibiotikum-termelő gének aránya. Az antibiotikum-ellenállást kódoló gének gyakoribbá váltak, ami azt bizonyítja, hogy a szárazság extrém szelekciós nyomást jelent a mikrobák számára.
Kísérlet a laborban – hogyan lesznek gyilkosak a túlélők?
A kutatók laboratóriumi körülmények között is igazolták a jelenséget. Steril talajt kezeltek antibiotikumokkal, majd a minták feléből három napra kivonták a nedvességet. Noha a nedvesség eltűnése miatt az antibiotikumok koncentráltabbá váltak, a vizsgálatok szerint csak a legerősebb, már eleve ellenálló baktériumok maradtak életben. Ezek az ellenálló baktériumok jóval szívósabbak, és nagy számban túléltek, míg az érzékenyebb társaik elpusztultak. Lényeges szempont, hogy az antibiotikum-rezisztencia gyors elterjedése nemcsak természetes evolúciós folyamat, hanem az emberi egészségre nézve közvetlen veszélyt is jelent.
A veszély globális és gyors
A kutatócsoport következő lépésként azt vizsgálta, hogy vajon világszerte érzékelhető-e ez a minta. Az eredmények azt mutatták, hogy minél szárazabb egy térség klímája, annál több antibiotikum-rezisztens kórokozót mutattak ki az adott ország kórházaiban. Nem számított, mennyire fejlett az adott ország egészségügye: a szárazság mindenhol felerősítette a rezisztenciát. Ráadásul a genetikai vizsgálatok szerint azok a gének, amelyek a talajban élő baktériumokban jelentek meg, egy az egyben megtalálhatók mostanra olyan ismert szuperbaktériumokban, mint az Enterococcus faecium, a Klebsiella pneumoniae, az Acinetobacter baumannii vagy a Pseudomonas aeruginosa – ezek mind súlyos kórházi fertőzéseket okoznak.
Milyen megoldások vannak?
Ha tovább erősödik a szárazság és a melegedés, a rezisztens baktériumok térnyerése világszintű egészségügyi katasztrófához vezethet. Egyes szakértők szerint a legfontosabb lépés most az lenne, hogy új diagnosztikai módszereket vezessenek be, amelyekkel gyorsabban felismerhetők és kezelhetők a rezisztens fertőzések. Lényeges szempont, hogy gyógyszerfejlesztésre is több kutatási forrásra lenne szükség, mert a profit hiánya miatt a nagy gyógyszergyárak kivonultak ebből a területből, így most elsősorban az állami és egyetemi kutatóknak kell gondoskodniuk az új antibiotikumok fejlesztéséről.
Az emberiség versenyfutása a baktériumokkal élesedik, miközben a klímaváltozás minden eddiginél jobban kedvez a gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozók térnyerésének.
