
A tuberkulózis: ismerős ellenség új köntösben
Amerikában nem az ilyen elit magániskoláktól várnánk tbc-járványt, hiszen manapság ez inkább a szegénység és kirekesztettség betegsége, főként a fejlődő világra jellemző. A világ új eseteinek 87 százaléka mindössze 30 alacsony vagy közepes jövedelmű országban jelenik meg. Régen persze a fejlett világ is érintett volt: 1882-ben Robert Koch fedezte fel a tbc kórokozóját, és csak az antibiotikumok, a jobb életkörülmények, a higiénia és a táplálkozás fejlődése fordított a helyzeten, de a teljes felszámolástól még mindig messze vagyunk.
A tuberkulózis újra az élmezőnybe került: a koronavírus után 2023-ban ismét ez lett a világ leghalálosabb fertőző betegsége. Minden évben 10 millióan fertőződnek meg világszerte, 1,5 millió ember hal bele, pedig megelőzhető és gyógyítható. A becslések szerint minden negyedik ember hordozhatja magában a bacilust, akár lappangó formában is.
A tbc veszélye ott van, ahol a legkevésbé számítanánk
A fejlett országokban, ahol adottak a vizsgálati és gyógyítási lehetőségek, sem nyugodhatunk meg. Amerikában például a 18–19. században volt olyan időszak, amikor a lakosság negyedét érinthette a fertőzés. Miután 30 évig folyamatosan csökkent az esetszám, az utóbbi években ismét növekedésnek indult. Februárban nemcsak San Franciscóban, hanem több más amerikai iskolában is tbc-eseteket észleltek; két évvel ezelőtt Alabama államban volt az egyik legnagyobb járvány az 1950-es évek óta: 68 aktív és 91 lappangó fertőzés, két halálesettel.
A járványok újraéledését a közegészségügy alulfinanszírozottsága, a koronavírus-járvány okozta diagnosztikai lemaradások, illetve a lappangó esetek felismerésének nehézsége is okozza.
Amerika harca a tuberkulózis ellen
A tuberkulózis levegőben terjed, sőt már egyetlen köhögés is elég lehet a fertőzéshez. Jelenleg az USA-ban kb. 13 millió ember hordoz lappangó tbc-t, ami kezelés nélkül az esetek 5–15 százalékában válhat aktív betegséggé. A lappangó fertőzés gyógyítása három hónap alatt is sikeres lehet célzott gyógyszerekkel, de a diagnózis késlekedése és a gyógyszerekhez való hozzáférés hiánya megnehezíti ezt.
Kezeletlen esetben egy aktív beteg évente akár 15 másik embert is megfertőzhet. Az idős, gyenge immunrendszerű, csecsemő- vagy kisgyermekkorú személyek a legveszélyeztetettebbek. A lappangó (nem fertőző) és a valóban fertőző aktív állapot között gyakran van átmenet: sokan tünet nélkül is továbbadhatják. Egy friss kutatás szerint az ilyen, tünetmentes (szubklinikai) esetek akár a világ összes tbc-fertőzésének 68 százalékát is adhatják.
Ráadásul a tbc alattomos: tipikus tünete a régóta tartó köhögés, amit gyakran más betegséggel kevernek össze. Az éjszakai izzadásról többen gondolnak klimaxra, mint tuberkulózisra, így később kapnak diagnózist és kezelést. A Covid–19-járvány tovább rontotta ezt: ma később ismerik fel a friss eseteket, így nagyobb eséllyel fertőznek, hosszabb szenvedést okoznak, és nagyobb az esélye az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kialakulásának.
A kezelés költsége és társadalmi egyenlőtlenségek
A tbc elleni küzdelem másik akadálya az ár: a lappangó fertőzés kezelése egy főre körülbelül 307 ezer forintba kerül, míg az aktív és több gyógyszernek is ellenálló tbc kezelése ennek az ötvenszerese, vagyis közel 15,5 millió forint páciensenként. Ha az amerikai adatok elérnék a világátlagot, a tbc elleni egészségügyi kiadások évente meghaladhatnák a 4 ezermilliárd forintot.
A fertőzöttség főként a hajléktalanszállókon, börtönökben, zsúfolt, rosszul szellőző helyeken, valamint az egészségügyi ellátásban rosszul ellátott közösségekben terjed. A legkiszolgáltatottabbak vannak a legnagyobb veszélyben, és náluk a megelőzés vagy a kezelés is nehézkesebb.
Mi védi meg a közösségeket?
Az Archbishop Riordan High Schoolban az iskolai közösség több mint 200 tagjánál lett pozitív az eredmény. Bár jogilag nem kötelezhetők a lappangó fertőzöttek a gyógyszerszedésre, az iskola csak személyes tanítást engedélyezett; a folyamatos online opciót megvonta azoktól, akik nem kezdték el a kezelést. Az aktív betegek időközben már nem voltak fertőzők, de a visszatéréshez elegendő volt a gyógyszerszedést igazolni, negatív tesztet nem vártak el. Ez később a diagnózis és az utánkövetés szempontjából kihívást jelent, mivel a sikeres gyógyulás után is pozitív maradhat a teszt, így a korábban gyógyultak „észrevétlenek” elkülönítése is nehéz.
A hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy jelenleg nincs komoly közösségi terjedés, de a tbc-vel kapcsolatos támogatások, kutatási források csökkenése a megelőzés sikerét is veszélyezteti.
Mit tehetsz a globális tbc-járvány ellen?
A világnap idei szlogenje töretlenül optimista: Igen! Le tudjuk győzni a tbc-t! Ehhez azonban folyamatos befektetés és új gyógyászati fejlesztések kellenek. A hatékonyabb diagnosztikai módszerek, az új típusú gyógyszerek és védőoltások, valamint a folyamatos kutatás és megelőzési programok jelentik az egyetlen valódi esélyt a betegség végső legyőzésére – nemcsak Amerikában, hanem az egész világon.
