A Tharsis titka: rejtett erő a marsi mélyben
A Mars felszínét monumentális vulkánok és hegyek uralják, hiszen ellentétben a Földdel, a Marson nincs lemezes tektonika, ami eloszlatná a vulkáni aktivitást. Ehelyett a lávafolyamok egy helyen halmozódtak fel, sokkal nagyobb struktúrákat építve, mint a Földön. Így alakult ki a 4800 kilométeres Tharsis-régió, amely egy vulkánokban gazdag, kiemelkedő terület a bolygón.
Az InSight adatai és a titokzatos plazma
A NASA InSight szondája 2018-ban leszállt a Marson, hogy a bolygó belsejét vizsgálja. A mérések először adtak pontos képet a marsi kéreg vastagságáról, és a kutatók számítógépes modellek segítségével próbáltak magyarázatot találni a Tharsis egyedülállóan nagy méretére. Lényeges szempont, hogy a modellek egy úgynevezett negatív tömeganomáliát, könnyű, felfelé áramló anyagot (plazmát) azonosítottak a Tharsis alatt, amely felfelé áramlik, s ez okozhatja a vulkánok gazdagságát is. Ez a könnyebb anyag a Mars mintegy 400 kilométer vastag litoszféráját áttörve olvadéktasakokat hoz létre, amelyekből vulkánkitörések lehetnek.
Gyorsuló bolygó: a marsi nap rövidül
A kutatók feltették a kérdést, hogy a felszín alatti plazma vajon a Mars forgását is befolyásolhatja-e. Az 1970-es évek Viking leszállóegységei és az InSight adatai alapján a Mars egy marsi napja évente nagyjából 70 mikroszekundummal rövidül, azaz a bolygó kissé gyorsabban forog minden évben. Modelljeik szerint a Tharsis alatti könnyebb anyag változást okozhat a Mars belső tömegeloszlásában, ami felgyorsítja a tengely körüli forgását. A forgásunk is felgyorsul, ha a karjainkat (vagy súlyokat) a testünkhöz húzzuk – hasonló elven működik a bolygó gyorsulása is.
Újragondolt bolygófejlődés
A felfedezés nemcsak a Mars forgásának, hanem annak is új magyarázatot adhat, hogy egy ilyen kis bolygó hogyan őrzi meg belső hőjét hosszabb ideig, mint gondoltuk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Mars, de más, hozzá hasonló kisebb kőzetbolygók is tovább maradhatnak aktívak, mint azt eddig feltételezték.
