Kivételek és szigorú ellenőrzés
Irán szigora ellenére néhány rakomány időnként átjut, de ezek mind tárgyalások eredményei és ritkán engedélyezett kivételek – főleg, ha a szállítmány nem iráni olaj. A háttérben Irán nyilvánvalóan szelektív, és regionális politikai, valamint gazdasági érdekek mentén válogatja meg, mely hajók haladhatnak át biztonságosnak mondott útvonalakon. Sok kereskedelmi hajó jelenleg is a Hormuzi-szoros előtt várakozik, fedélzetén a világ minden tájáról érkező tengerészekkel és rakománnyal.
Kínai hajók: informális védelmet keresnek
Kína szinte teljesen kimaradt az iráni támadások célkeresztjéből. Az öbölben hajózó hajók gyakran jelzik automatikus azonosító rendszerükön (AIS), hogy kínai tulajdonban állnak vagy kínai személyzetet alkalmaznak, valószínűleg abban a reményben, hogy így biztonságosabb az áthaladásuk. Március első két hetében 11 Kínához köthető hajó lépett át a szoroson, főleg általános rakományt szállító hajók, mivel a nagyobb kínai tankhajók továbbra is kerülik a térséget. Fontos megjegyezni, hogy a kínai kapcsolatok sem adnak teljes védettséget: március 12-én egy magát kínainak jelző hajót repesztalálat ért, amelynek következtében Kína azóta visszafogottabban jelenik meg a térségben.
Navigálás a görög, indiai és pakisztáni lobogó alatt
Athéni központú görög hajótulajdonosok, például a Dynacom Tankers Management, szintén tesztelték a szorost: a Shenlong nevű, libériai zászlós tanker körülbelül egymillió hordó szaúdi nyersolajat vitt Indiába, míg egy másik, a Smyrni nevet viselő hajó is ezen az útvonalon közlekedett. Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan miért kaptak ezek a hajók biztonságos áthaladási engedélyt, de valószínűsíthető, hogy az indiai irányú szállítás is közrejátszott ebben.
Időközben az indiai kormányzat is közvetlen tárgyalásokat folytat Teheránnal. Két indiai LPG-szállító hajó már engedélyt is kapott az áthaladásra: az egyik vasárnap érkezett célba, a másik a következő napokban várható.
Pakisztán szintén áttörést ért el: egy pakisztáni zászlós tanker, amely Abu Dhabiból szállított nyersolajat, elsőként hajthatott át, miközben látványosan jelezte jelenlétét a szorosban. Török hajó is sikerrel járt, miután iráni kikötőt keresett fel.
Véletlenszerű támadások és alternatív útvonalak
Irán nem csupán blokádot alkalmaz, hanem időnként véletlenszerű támadásokat is végrehajt kereskedelmi hajók ellen, így próbálva káoszt és félelmet kelteni. Ezek a támadások sem nemzetiség, sem hajótípus szerint nem kiszámíthatók, olykor pedig akár thai, vietnami vagy brazil szállítmányok is áldozatul esnek. Tengerészeti elemzők szerint ez szándékos zavarkeltés, és nehézzé teszi mind a hajózási tervek készítését, mind a biztosítás megkötését.
A hajótulajdonosok egyre inkább alternatív útvonalakat és kikötőket keresnek. A hatalmas zsúfoltságot részben sikerült enyhíteni azzal, hogy a forgalom egy része az Egyesült Arab Emírségek Jebel Ali és Omán Sohar kikötőibe irányult. Ezekből aztán kamionok viszik tovább a rakományt a végcél felé. A konténerszállító hajók szintén alternatív kikötők és logisztikai központok felé fordulnak, ami az egész régióban torlódást okozott, és felborította a már megszokott szállítási láncokat.
Rekordvárakozás, bénult áruáramlás
Összesen mintegy 22 hajó, köztük nyersolaj-, LPG- és LNG-szállítók rekedtek meg a szorosnál, kivárva, hogy biztonsági engedélyt kapjanak az áthaladásra. Mindez súlyos zavarokat okozott az olaj- és földgáz globális áramlásában, miközben a vállalatok kénytelenek drágább és lassabb kerülőútvonalakat választani. Az iráni blokád továbbra is patthelyzetben tartja a világ egyik legfontosabb energiahordozó-útvonalát, miközben egész flották vesztegelnek a Perzsa-öbölben, anélkül, hogy bármiféle biztosítékuk lenne egy következő támadással vagy politikai mozdulattal szemben.
