Egyedülálló rejtély: nincs Rosette-i kő
Az Indus-völgyi írás több ezer tárgyon maradt fenn, de a szövegek jellemzően igen rövidek, átlagosan öt jelből állnak. A megfejtést nehezíti, hogy nem találtak kétnyelvű szöveget – vagyis nincs megfelelője a Rosette-i kőnek, amely a hieroglifák titkát segített felfedni. Azt sem tudni, hogy milyen nyelvet kódolnak ezek a jelek – sőt, egyes kutatók szerint nem is beszélhetünk klasszikus írásról, hanem inkább emblémákról, amelyek személyeket vagy szervezeteket jelölnek.
Arról is vita zajlik, pontosan hányféle jellel dolgoztak – valószínűleg néhány százról beszélhetünk. Eltérő vélemények vannak arról, egyáltalán megfejthető lesz-e valaha az írás, különösen, hogy a rövid és sablonos szövegrészek önmagukban sem adnak elég támpontot.
A történet másik oldala: részleges megfejtések
Steven Bonta nyelvész szerint a megfejtés talán már részben elkészült, de a tudományos világ ezt nem ismeri el. Szerinte egyes jelek jelentése régóta ismert lehet, és valószínűleg vagyontárgyak rögzítésére, illetve mértékegységekre utalnak – különféle súlyokat jelezhetnek. Mégis, a rövid, rendkívül ismétlődő szövegek miatt a bizonyítás szinte lehetetlen, és emiatt egyik elmélet sem vált általánosan elfogadottá.
Fordulat: MI a régészet szolgálatában
Az utóbbi években a mesterséges intelligencia (MI) is bekapcsolódott a rejtély megoldásába. Az MI segíthet a jelek csoportosításában, jelentések lehetséges listájának összeállításában, de önmagában még nem tudja helyettesíteni az emberi kutatói munkát – csak kiegészíti azt.
Peter Revesz, a Nebraska–Lincolni Egyetem szakértője úgy véli, hogy az Indus-völgyi írás feltörhető, és ehhez az MI jelentős támogatást nyújthat. Csapata adattudományi eszközöket vet be annak érdekében, hogy azonosítsa a hasonló jelentésű jeleket. Úgy látja, jó kutatási tervvel és az MI segítségével közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.
Ezzel szemben Rajesh Rao, a Washingtoni Egyetem professzora mérsékeltebb várakozásokat fogalmaz meg. Ő csapatával már a 2000-es években, a maiaknál jóval egyszerűbb gépi tanulási eszközökkel bizonyította, hogy az írás statisztikai mintázata valódi nyelvet tükröz. Ugyanakkor tényleges áttörés csak akkor várható, ha hosszabb szövegeket vagy kétnyelvű feliratokat találnak majd. Szerinte lehetséges a számrendszer részleges rekonstruálása, mivel egyes jelek (például vonalak) feltehetően számokat jelölnek, ezek mellett pedig tárgyakat ábrázoló szimbólumok láthatók. Régészeti leletek alapján a rendszeresen alkalmazott súlymértékek 1, 2, 4, 8, 16, 32 és 64 arányban jelentek meg; ezek alapján talán meg lehet fejteni, pontosan milyen számok jelennek meg a fennmaradt szövegekben.
Maradandó rejtély vagy közelgő áttörés?
Az igazi áttöréshez még további, részben feltáratlan lelőhelyek szisztematikus kutatására van szükség. Ha a jövőben hosszabb, kétnyelvű szövegek kerülnének elő, lehullhat a lepel, és az egész írásrendszer titka feltárulhat. Egyelőre azonban csak reménykedhetünk abban, hogy a MI és az új régészeti leletek egyszer együtt megfejtik az Indus-völgyi civilizáció egyik legősibb és legizgalmasabb talányát.
