Rendezett világ a szaglóidegsejtek között
A szaglás mindennapi életünkre is komoly hatással van: észrevehetjük a veszélyforrásokat, meghatározza az ételek ízét, sőt, az emlékekhez és az érzelmekhez is szorosan kötődik. Mégis, az alapvető működési elveiről eddig csak homályosan tudtak a kutatók. Most egerek orrának vizsgálatával sikerült elkészíteni az első részletes térképet arról, hogyan oszlanak el a több mint ezerféle szagreceptort hordozó sejtek. A várakozásokkal szemben ezek a sejtek nem véletlenszerűen helyezkednek el, hanem a receptor típusa szerint csoportosulnak, vízszintes – az orr tetejétől az aljáig húzódó – sávokat alkotva. A mintázat minden egérben szinte teljesen azonos volt, és pontosan megfelelt a szagok feldolgozására szolgáló agyi területek szerkezetének.
Mitől ilyen rendezett ez a térkép?
A többéves keresés után most sikerült felfedni, mi szabályozza ezt az elképesztően pontos elrendeződést. Az egyik kulcsszereplő a retinsav nevű molekula, amely génműködést szabályoz az orrban. Ennek koncentrációja meghatározza, hogy az egyes szaglóidegsejtek milyen receptort fognak kifejezni: ha a kutatók módosították a retinsav szintjét, az egész receptor-térkép eltolódott felfelé vagy lefelé az orrban. Ez az eredmény is igazolja, mennyire precízen képes a fejlődés során a szervezet beállítani a több mint ezerféle szagreceptor-sejttípus helyét. Később egy másik, független kutatócsoport hasonló eredményekre jutott.
Új lehetőségek a szaglás visszaállításában
A felfedezés túlmutat a tudományos kíváncsiságon. A szaglás elvesztése rengeteg embert érint, ám jelenleg csak elenyésző számú hatékony terápia létezik. Most, hogy már pontosan ismert a sejtek helye és felépítése, elindulhatnak olyan fejlesztések, amelyek képesek lehetnek visszahozni a szaglást. Lehetséges például, hogy őssejtes terápiák vagy agy-számítógép interfészek alkalmazásával helyreállíthatóvá válik az elveszett érzékelés. Az új ismeretek nélkül viszont ezek az eljárások nem lehetnek sikeresek: pontosan érteni kell, hogyan és hol kell működnie a rendszernek.
A kutatás jövője és támogatói
Jelenleg a tudósok azon dolgoznak, hogy megfejtsék: miért éppen ebben a sorrendben és elrendezésben jelennek meg a receptorok, valamint az emberi orrban is hasonló-e ez a rendezőelv. Ha sikerül mindezt felderíteni, új korszak kezdődhet a szaglás zavarainak kezelésében, ami messze túlmutat az egyszerű illatélményen: döntő hatással lehet a biztonságra, táplálkozásra és lelki egészségre is.
A Harvard Egyetem és több neves amerikai kutatóintézet együttműködésével, valamint az amerikai egészségügyi intézetek és egyéb támogatók, köztük a Nemzeti Tudományos Alapítvány (National Science Foundation), anyagi hozzájárulásával valósulhatott meg ez a mérföldkőnek számító kutatás.
