
Rejtélyes robbanás a semmi közepén
A tudósok 2023-ban egy durván 4,7 milliárd fényévre lévő neutroncsillag-ütközést azonosítottak, amely a GRB 230906A nevet kapta. A Föld körüli pályán keringő Fermi Gamma-ray Space Telescope fedezte fel azt a rendkívül nagy energiájú lökéshullámot, amely minden korábbit felülmúló intenzitással érte el bolygónkat. A gamma-kitörés forrása két ultrasűrű neutroncsillag volt, amelyekben egy csillag, a Napéhoz mérhető tömege sűrűsödik össze alig néhány kilométeres átmérőbe. Egy ilyen kozmikus összeolvadás gravitációs hullámokat is kibocsáthat, valamint nemesfémekkel, például arannyal és platinával hintheti be a környezetét.
Érdekesség, hogy a kitörést eleinte látszólag üres térből észlelték, ahol sem a rádió-, sem a látható tartományban nem bukkantak galaxisokra. Ez váratlan volt, mert hasonló jeleket többnyire galaxisok központi részeiről szoktak megfigyelni.
Minigalaxis: a robbanás eredete
A rejtélyt űrteleszkópok – köztük a Hubble, a Chandra röntgentávcső és a Swift – segítségével sikerült megfejteni. Ezek az eszközök felfedeztek egy korábban sosem látott, apró galaxist, amelyből a kitörés származott. Ez a minigalaxis egy gigantikus, körülbelül 600 000 fényév hosszú gáz- és porfolyamban található, amely hatszor szélesebb, mint a saját galaxisunk. A kutatók szerint ez a hatalmas gázfelhő akkor keletkezhetett, amikor több galaxis az univerzum hajnalán összeütközött, majd szétszakadt. A sűrű gázréteg kiváló hely volt arra, hogy új csillagok szülessenek; valószínűleg 700 millió évvel ezelőtt jöhettek létre azok a csillagok, amelyek később neutroncsillagokká váltak, és most összeütköztek.
Más szóval egy ősi galaxisütközés lökéshullámai indították el azt a csillagkeletkezést, amely végül az összeolvadó neutroncsillagok születéséhez vezetett.
Kettős kozmikus rejtély nyomában
A mostani felfedezés két régóta megoldatlan kérdés megválaszolásához is közelebb vihet. Elsőként: miért látunk időnként gamma-kitöréseket és nehézfémeket, például aranyat vagy platinát a nagy galaxisoktól távol? Másodszor a kutatók szerint elképzelhető, hogy más, hasonlóan rejtett minigalaxisok szolgálnak forrásául ezeknek a kozmikus eseményeknek – csak túl halványak ahhoz, hogy észrevegyük őket.
Ez a felfedezés új terepet nyit a kozmikus ütközések és a nehézfémek terjedésének értelmezéséhez. A kutatók összefoglalása szerint mostantól tudjuk: az ilyen robbanások nem korlátozódnak a nagy galaxisokra, így az arany és a platina a legváratlanabb helyeken is felbukkanhat az univerzumban.
