
Szolgáltatások és ünnepi kereslet hajtják az inflációt
Külön figyelmet érdemel, hogy a szolgáltatási szektorban a kínai újév alatt jelentősen nőttek az árak: az utazás, az autószerviz, a kisállatgondozás, az éttermek és a mozik terén is megugrott a kereslet. Az ilyen típusú kiadások az árindex emelkedéséhez majdnem a felével járultak hozzá, és a szolgáltatások árai éves szinten 1,1%-kal nőttek. Azonban kérdéses, hogy ez megmarad-e az ünnepi időszak után is, vagy csak átmeneti jelenségről van szó.
Enyhülő termelői defláció
A termelői árak 0,9%-kal estek vissza, ami jobb, mint a szakértők által várt 1,2%-os csökkenés, és egy éve a leglassabb ütemű defláció Kínában. Főként a fémek és nyersanyagok drágulása segített fékezni az árcsökkenést. Az alapvető infláció – az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított index – 1,8%-kal nőtt; ilyen tempóra utoljára 2019 tavaszán volt példa.
Változatlan célok, visszafogott ösztönzés
A kormány továbbra is óvatos: idén is legfeljebb 2%-os inflációs célt tűzött ki, ami évtizedes mélypont. Ez inkább felső határt jelent, hiszen tavaly éves szinten gyakorlatilag nem emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a belső kereslet gyengesége továbbra is kihívást jelent. Eközben a GDP-növekedési cél 4,5 és 5% között maradt, ami szintén óvatosnak számít az elmúlt harminc év tükrében.
Külső tényezők és geopolitika borzolhatják a kedélyeket
A Közel-Keleten zajló háború érezhetően emelte a nemesfémek és az üzemanyagok árait: az aranyékszerek 6,2%-kal, a benzin pedig 3,1%-kal drágult. A kitermelési oldalon a finomított ezüst és arany is átlagosan több mint 12%-kal drágult. Az export továbbra is jelentős növekedési tényező marad; ha viszont gyengül, a vezetés nagyobb gazdaságélénkítést indíthat.
Ha a közel-keleti konfliktus nem enyhül a második negyedévben, Kínának valószínűleg aktívabb költségvetési ösztönzésre lesz szüksége a gazdasági stabilitás fenntartásához.
