
Drága unikornis, olcsó részvény: hogyan csinálják?
A módszer lényege, hogy egy cég, például a mesterségesintelligencia-alapú vevőkutatással foglalkozó Aaru, két külön áron adja el ugyanazt a részvényt: a fő befektető, a Redpoint, befektetésének jelentős részéhez 163 milliárd forintos (450 millió dolláros) értékelést kapott, de kisebb összeggel már 363 milliárd forintos (1 milliárd dolláros) értékelés mellett is beszállhatott. Ennek köszönhetően az Aaru már most „unikornisként” hirdetheti magát, vagyis olyan startupként, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt – jóllehet a részvények nagy részét még alacsonyabb áron adták el.
Piaci show és veszélyes játék
A stratégia célja, hogy a feltűnően magas értékelési számokkal lenyűgözze a piacot, és visszatartsa a többi befektetőt a versenytársak támogatásától. Ez a vadászat annyira eszkalálódott, hogy több alapító és befektető is megdöbbenve látja: ugyanazt a pénzcsomagot egyetlen körön belül két, egymástól jelentősen eltérő árazáson kínálják.
A komoly, „top kategóriás” MI-befektetők ugyanis kedvenc startupjaiknak kedvezményt adnak, ezzel növelve a cég vonzerejét a piacon, a jövőbeli szakemberek és a tőke szemében. Azok a befektetők, akik már csak a „maradék” helyekre férnek be, magasabb árat is hajlandók fizetni, csak hogy bekerüljenek a vágyott cégek tulajdonosi körébe. Nemcsak az Aaru járt így, hanem például a Serval is: itt a Sequoia 145 milliárd forintos (400 millió dolláros) értékelésen kapott részesedést, míg végül 1 milliárd dolláros értékelésen hirdették meg az egész kört.
Kockázatok és lehetséges bukás
A „magaslati” számokkal való villogásnak ára van: a cégnek legközelebb még magasabb értékelésen kell majd pénzt szereznie, különben büntető jellegű leértékelés jöhet, amikor a dolgozók és alapítók részesedése is felhígul. Egy túl magas értékeléssel való zsonglőrködés könnyen visszaüthet, ahogy a 2022-es piaci kiigazításnál már megtapasztalhatták a merészebb alapítók.
