A szabad akarat elleni bizonyítékok félreértelmezése – tudósok figyelmeztetnek

A szabad akarat elleni bizonyítékok félreértelmezése – tudósok figyelmeztetnek
A neurológiai kutatások, amelyek megkérdőjelezik a szabad akarat létezését, könnyen lehetnek félreértelmezés áldozatai. Hiszel a szabad akaratban? Néhány tudós tagadja ennek létezését, neurológiai kutatásokra hivatkozva. Sokakat mélyen zavar az a gondolat, hogy nem mi irányítjuk döntéseinket és cselekedeteinket. Nem túl népszerűek az olyan neurológiai tanulmányok, amelyek látszólag cáfolják a szabad akaratot. Ezek az állítások többnyire olyan kísérletekre támaszkodnak, amelyekben a tudósok állítólag előre megjósolják az alany választását az agyi aktivitás alapján, még mielőtt az illető tudatosan döntene. A szabad akarat tagadói azt állítják, hogy tudattalan agyi folyamatok indítanak el egy cselekvést, amelyet az ember tévesen tulajdonít saját akaratának. De mi van, ha ezeket a kutatási eredményeket félreértelmezték, és a részletekben bújik meg a lényeg, amelyeket a legtöbben nem olvasnak el vagy értenek meg?

A neurológiai kutatások története

Az 1980-as évekig visszanyúló neurológiai kutatások azt állították, hogy a tudatos szándékokat megelőzik a tudattalan agyi aktivitások. Ezeket az eredményeket a szabad akarat koporsójába vert szögekként kezelték, amelyeket az idegtudósok szállítottak, a média pedig tovább erősített. Például 2016-ban az Atlantic kijelentette: „Nem létezik olyasmi, mint szabad akarat.”

De ne siessünk ennyire. Újabb, empirikus adatokat és számítógépes modelleket egyesítő tanulmányok arra utalnak, hogy a korábbi kutatásokat félreértelmezték, és valójában egyikük sem bizonyítja vagy cáfolja a tudatos szabad akaratot. Az eddigiek alapján az idegtudomány nem cáfolta meg a tudatos szabad akaratot.

A területen dolgozó kognitív idegtudósok közül sokan, köztük egykori „szabad akarat ellenzők” is elismerik, hogy a feltételezett idegtudományos bizonyítékok kétségesek. Sajnos a nyilvánosság még nem értesült erről, így továbbra is fennáll a tévhit, hogy az idegtudomány megcáfolta a tudatos szabad akaratot vagy akár általában a szabad akaratot.

Tudomány és egzisztenciális jelentőség

Míg korábban kizárólag filozófusok foglalkoztak a szabad akarat és a tudat kérdésével, mostanra egyre több idegtudós is elmélyed ezekben a témákban. Ezek a kérdések másként érintik az emberiséget, mint az idegtudomány más területei, hiszen szinte mindenkit érintenek. Ezzel szemben kevesen aggódnának például azon, hogy képesek vagyunk-e közvetlenül észlelni a mágneses mezőket.

A tudomány gyakran úgy halad előre, hogy hipotéziseket állít fel, amelyeket később módosít vagy elvet. Az akarat kutatásának mély egzisztenciális jellege miatt azonban két fontos kérdés merül fel: Hol húzzuk meg a határt a szabad akaratra vonatkozó bizonyítékok esetében? És hogyan értelmezzük ezeket a bizonyítékokat?

A döntések természete és a kutatás korlátai

Figyelembe véve a tudományfilozófusok által „hibázási költségeknek” nevezett tényezőket, magasra kell helyeznünk a mércét. A szabad akarat téves tagadásának költsége jelentős lehet. Jó okunk van azonban kételkedni a gyakran idézett bizonyítékokban. Az akarat idegtudománya tipikusan a közvetlen és jelentéktelen döntésekre összpontosít (például „nyomj meg egy gombot, amikor kedved tartja, ok nélkül”). Ezzel szemben a szabad akarat szempontjából fontos döntések gyakran jelentőségteljesek és hosszabb távúak. Lehet, hogy hétköznapi döntéseink – például hogy mikor kortyoljunk a vizünkből vagy melyik lábbal lépjünk előre – nem a tudatos szabad akarat megnyilvánulásai. De az is lehet, hogy bizonyos döntések igenis azok. Ironikus módon éppen ezeket a jelentőségteljes döntéseket a legnehezebb tanulmányozni.


Mit jelentene a tudatos szabad akarat cáfolata?

Mi kellene ahhoz, hogy az idegtudomány megcáfolja a tudatos szabad akaratot? A bizonyítékoknak egyértelműen azt kellene mutatniuk, hogy az emberek tudtukon kívül hozzák meg döntéseiket. Ismét a részletek számítanak. Például a gépi tanulás használata a viselkedés „előrejelzésére” a tudatos döntést megelőzően nem feltétlenül árul el sokat. Vegyünk egy egyszerű választást: jobb vagy bal kézzel nyomjunk meg egy gombot. Az olyan előrejelzések, amelyek körülbelül 60 százalékban helyesek, statisztikailag szignifikánsak lehetnek (az érmedobás körülbelül 50 százalékos véletlenszerűségéhez képest), de ez a prediktív erő nem ássa alá a tudatos szabad akaratot.

Miért nem? Mert egy 60 százalékos pontosság csupán egy tendenciát jelez, nem pedig egy szilárd döntést. Ráadásul sokunknak vannak állandó preferenciái és jellemvonásai, amelyek befolyásolják döntéseinket, és érthető, ha ezek néhány szinten előre jelezhetők az agyi aktivitás alapján. Továbbá, mivel a tudat és a döntéshozatal időbeliséget foglal magába, az előrejelzés nem feltétlenül jelent determinációt. Ezért minden, ami nem közel tökéletes pontosságú előrejelzés, inkább kétértelműnek tekinthető.

 

Az előrejelző modellek ráadásul erősen függenek az adatelemzési módszerektől, amelyek félrevezetők lehetnek. Például bizonyos adatfeldolgozási technikák akaratlanul is „áttükrözhetik” a jövőbeli információkat a múltba, ami torz eredményekhez vezethet. Ismételten, az ördög a részletekben rejlik.

Az MI és a jövő lehetőségei

Ezek a szempontok különösen fontosak, mivel a szabad akaratról várhatóan új tudományos adatok érkeznek, különösen a mesterséges intelligencia elterjedésével. A tájékozott olvasónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen bizonyítékok cáfolhatnák valóban a tudatos szabad akaratot, és melyek nem.

Nem érvelünk sem a tudatos szabad akarat létezése, sem annak cáfolata mellett; csupán az adatokról beszélünk, és arról, hogyan értelmezhetjük azokat. Biztosítanunk kell, hogy az idegtudományi paradigmák lehetőséget adjanak a tudatos szabad akarattal kapcsolatos cselekedetek vizsgálatára. Sok viselkedés esetében nem meglepő, ha bizonyos mértékben előre jelezhetők. Vajon valóban elveszítenénk a szabad akaratot pusztán azért, mert megjósolható, hogy ma este fogat mosunk a lefekvés előtt?

Robert Sapolsky idegtudós más megközelítést alkalmaz. Ő az agyi adatok helyett a statisztikai szabályszerűségekre összpontosít – például a gyermekkori viszontagságok hatásaira a későbbi döntések vagy tapasztalatok szempontjából. „Determined” című könyvében azt állítja, hogy egy determinisztikus világban élünk, ahol nincs valódi befolyásunk. Nem tagadjuk a szabályszerűségek létezését; a mai cselekedeteink tényleg korlátozottak lehetnek múltbeli környezetünk és tapasztalataink által. De mennyi korlátozás elég ahhoz, hogy megfosszanak minket a szabad akarattól? A statisztikai előrejelezhetőség hiánya éppen elég teret hagy a tudatos szabad akarat cselekedeteinek.

 

Egy végső gondolat: egyetlen emberi agy valószínűleg összetettebb, mint a Föld légköre. Ha még az időjárást sem tudjuk hosszabb távra előre jelezni, valószínűtlen, hogy az agyi állapotokat a közeljövőben pontosan megértsük vagy megjósoljuk, még a legfejlettebb mesterséges intelligencia segítségével is. Még ha egy nap el is jutnánk odáig (ami nyugodtan vitatható), ma még biztosan messze vagyunk ettől.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

csütörtök 06:42

Az igazi Múmia visszatér: Fraser és Weisz újra együtt

🎬 Megint feltámad A múmia (The Mummy) filmsorozat, mégpedig a rajongók kedvenc párosával: Brendan Fraser és Rachel Weisz ismét visszatérnek a következő részben...

szombat 18:03

KVÍZ: Mennyit tudsz a mesterséges intelligenciáról?

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, az okostelefonoktól kezdve az önvezető autókig és az egészségügyi diagnosztikáig...

szombat 14:24

Tévedhetetlen szakértők? Az előrejelzések meglepő valósága

I. Egy szakértő a szakértőkről Pontosítsunk, mivel mi nem vagyunk szakértők, hogy a jövőt megjósoljuk: eddig általában ebből nem sok jó sült ki...

MA 08:02

Ismét botrány a Palantir körül, bezuhant a részvény és Karp nekiment a shortosoknak

Az elmúlt héten a Palantir részvényei több mint 11 százalékot estek, annak ellenére, hogy a cég harmadik negyedéves jelentése minden várakozást felülmúlta...

MA 07:57

Az új NuGet-csapda: időzített bombák élesednek 2027-től

🚨 Több kártékony NuGet-csomag jelent meg, amelyek veszélyes, időzített szabotázskódot rejtenek magukban, és 2027-ben, illetve 2028-ban aktiválódhatnak...

MA 07:50

Az elképesztő Tesla-bónusz: Elon Musk előtt újabb milliárdos kihívás

Elon Musk megkaphatja minden idők legnagyobb vezérigazgatói juttatását, ami akár 366 000 milliárd forint (1 billió dollár) is lehet – de csak ha teljesíti a Tesla számára kitűzött szédítő célokat...

MA 07:43

A klórpirifosz rejtett veszélyei, agykárosodást is okozhat

⚠ Az egyik leggyakrabban használt rovarirtó szer, a klórpirifosz (CPF) újszülöttek agyának fejlődésére gyakorolt hatásai a korábban feltételezettnél jóval súlyosabbak lehetnek...

MA 07:37

Az MI-chip-őrület új nyertese, a Qnity rakétaként tör elő

🚀 Az MI és a nagy teljesítményű számítástechnika most mindent visz, és egy újonc tőzsdei cég, a Qnity Electronics is beszállt a versenybe...

MA 07:29

Mostantól félbeszakíthatod a ChatGPT-t – végre hallgat rád

Az OpenAI egy új funkcióval bővítette a ChatGPT-t, amellyel a felhasználók menet közben, válaszadás közben is beleszólhatnak, módosíthatják az utasításokat vagy kiegészíthetik azokat az Update (Frissítés) gomb segítségével...

MA 07:22

Az újabb Samsung-botrány: a Landfall kémprogram tombolása

A Landfall nevű, fejlett kémprogram csaknem egy évig szabadon garázdálkodott Samsung Galaxy telefonokon, teljes digitális hozzáférést biztosítva ismeretlen támadóknak...

MA 07:15

Az MI már randizik helyettünk – baj, ha ő az udvarló?

👥 Az online randizás korszakváltáshoz érkezett: az MI beszállt a szerelmi játszmákba...

APP
MA 07:12

APPok, Amik Ingyenesek MA, 11/8

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     SwiftoDo for todo...

MA 07:08

Az MI-alapú stabilcoinok lenyomhatják a kamatokat

🪙 Az amerikai jegybank, a Fed felügyelője, Stephen Miran szerint a dollárhoz kötött stabilcoinok iránti növekvő kereslet a következő években csökkentheti az amerikai kamatlábakat...

MA 07:01

Az MI-adatközpontok aranykorát ez a részvény uralja?

💰 Az S&P 500 pénteken több mint 1%-ot esett, így heti szinten 2% fölötti mínuszba került...

MA 06:56

Az első új tenger alatti kutatóállomás 40 év után indul

Olyan, mintha egy vadonatúj lakóautóban járnál: hosszú, szürke ülések, amelyek ággyá alakíthatók, eldugott mikrohullámú sütő, masszív acélmosogató és egy francia préskávéfőző a polcon...

MA 06:50

Az MI-őrület ára: Megéri a nagy tech cégek költekezése?

A legnagyobb technológiai cégek szinte versengenek abban, ki költi el a legtöbb pénzt MI-infrastruktúrára...

MA 06:44

Meglenne a kvantummechanika képzetes számok nélkül?

A kvantummechanika alapjaiban rengette meg a fizikai világképünket, amikor száz évvel ezelőtt megmutatta, hogy az atomi és szubatomi részecskék egészen más szabályok szerint működnek, mint ahogy addig hittük...

MA 06:40

Mindent visz az ASUS ROG Xbox Ally kézikonzol

Az ASUS ROG Xbox Ally egy igazi mindenes kézikonzol, amely ötvözi az Xbox játékélményt a ROG csúcskategóriás hardverével...

MA 06:36

Az emberiség kizsákmányolja a Földet, fosszilis vészhelyzet fenyeget

🌍 Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva élesen figyelmeztetett: a Föld nem képes tovább elviselni az emberiség fosszilis tüzelőanyagok iránti függőségét...