Az ígéretek ködébe veszett forradalom
A Microsoft HoloLens fejlesztése leállt, a Google Glass eltűnt a süllyesztőben, és most már a Meta is megszüntette Quest for Business szolgáltatását. Amikor 2014-ben a Facebook felvásárolta az Oculus VR-t, sokan úgy gondolták, ezzel a közösségi óriás új digitális univerzumokat készül meghódítani. Ettől függetlenül mára kiderült, hogy ugyanúgy járt, mint korábban a Google az Androiddal — új világot akartak teremteni az Apple–Google-duopólium ellen, de a szakmai és fogyasztói áttörés elmaradt.
A Meta, amely az Oculus felvásárlása óta a legtöbbet költötte a térbeli számítástechnika népszerűsítésére, valójában sosem tudott tömeges piaci sikert elérni sem a vállalati, sem a szórakoztatóipari területen. Bár fejlesztői rendezvényein rendszeresen nagy hangsúlyt kaptak az új játékok, a felhasználók és a fejlesztők számára folytonos gondot okoztak a gyenge kompatibilitás, a hibák és akadozások, valamint az eszközök kényelmetlen használata.
Miért bukott el a virtuális valóság?
Az ígért áttörések végül illúzióknak bizonyultak. Az olyan funkciók, mint a röntgenszerű átlátás, csak a reklámokban léteztek. A legtöbb VR/AR szoftver megbízhatatlan, lassú volt, az integráció a vállalati rendszerekkel nehézkes maradt. Egy munkanapot ilyen sisakban eltölteni szinte lehetetlen, főleg mert a szédülés és a kényelmetlenség azonnal jelentkezik. A fejlesztési és gyártási költségek miatt a HoloLens vagy a Meta Quest áraival a legtöbb felhasználó és cég nem tudott lépést tartani. Ez komolyan visszavetette a játékipart is: a Quest headsetek eladásai eltörpülnek a telefon- vagy konzoleladásokhoz képest, így a fejlesztőknek nem érte meg exkluzív tartalmakat készíteni.
Más megközelítés szerint a Meta veszteségesen, de az egész mezőnyt leuralva visszaszorította a konkurenseket a profi szegmensbe, ahol a legutóbbi HTC Vive például 2023-ban jelent meg, az ára pedig 370 ezer forint körül kezdődik.
Új remény vagy végleges leállás?
Jelenleg a fókusz inkább a szemüvegbe épített kijelzők felé tolódik: a Meta és néhány más cég most vág csak bele az ilyen fejlesztésekbe. Valós áttörés mégsem várható, amíg ezek a szemüvegek nem nyújtanak a Questhez hasonló élményt.
Ettől függetlenül, a Google Android XR licencelésével új esély nyílik — PC-gyártók, például a Dell vagy a HP, új, MI-alapú okosszemüvegeket fejleszthetnek kifejezetten üzleti felhasználásra, az új Chrome OS-utóddal, az Aluminium-mal. Bár a Google eddig nem ért el nagy sikert az okostelefonokon túli termékkörökben, a jövő kulcsa lehet, ha ezek a cégek végre elérhető, vállalatbarát eszközöket dobnak piacra, mesterséges intelligenciával kiegészítve.
Összességében a VR aranykora leáldozott, de a terület még adhat meglepetéseket, ha végre kézzelfoghatóvá válnak az ígéretek.
