
A polipok ihlette adaptív bőr
A polipok elképesztő mimikrijét és bőrtextúra-változásait figyelték meg a fejlesztők, majd ezt a változékonyságot igyekeztek átültetni a mesterséges anyagba. A csapat vezetője, Hongtao Sun elmondta, hogy a tengeri lábasfejűek bonyolult izom- és idegrendszere zseniális mintául szolgált – ezek az élőlények pillanatok alatt képesek elrejtőzni vagy üzenni egymásnak a testükkel. Ezt a természetes viselkedést modellezték le 4D-nyomtatással, ami nemcsak térbeli, hanem időbeli változásokat is lehetővé tesz az anyagmintákban.
A kutatócsoport tehát egy puha, vízben gazdag hidrogélt használt, amelyet egyedileg programozhatóvá tettek. Az okos műbőr megjelenése, tapintása, sőt mechanikai tulajdonságai mind-mind változtathatók külső ingerek – például hőmérséklet, oldószerek, fizikai nyomás – hatására.
Digitális parancsok a molekulákban
A csapat által kidolgozott, félárnyalatos kódolás lényege, hogy a kívánt képi információkat digitális 1-esekre és 0-kra váltják, majd ezeket pontszerűen beágyazzák az anyag szerkezetébe. Ez ahhoz hasonlít, ahogyan újságpapíron képeket jelenítenek meg apró pontokból. Ily módon előre meghatározható, hogy az anyag különböző részei milyen reakciókat mutatnak bizonyos hatásokra: egyes pontokon duzzad, máshol zsugorodik vagy lágyul.
Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók pontosan meghatározzák, hol és hogyan jelenjen meg vagy tűnjön el például egy rejtett kép.
Elrejtett műalkotás, amely csak speciális eseményekre mutatja meg magát
A technika leglátványosabb példájaként egy Mona Lisa-képet kódoltak a hidrogélfilmbe. Alapállapotban az anyag átlátszónak tűnik, a híres portré azonban csak hideg, jeges vízben vagy melegítéssel válik láthatóvá. Az is lehetséges, hogy a rejtett információt csak az anyag mechanikai, például nyújtási terhelése fedje fel, így nemcsak vizuálisan, hanem akár precíziós elemzéssel is hozzáférhető a titok.
A kutatók szerint ezzel az eljárással tetszőleges kép vagy információ is elrejthető, ami sokféle felhasználási területet nyit meg: különleges álcázások, információk rejtése vagy titkosított üzenetek létrehozása egyaránt megoldható.
Alakváltás rétegek és bonyolult szerkezet nélkül
Talán a leginnovatívabb elem, hogy a bőrhöz hasonló anyag drámai alakváltásra is képes, mindezt egyetlen rétegben. A különféle mintázatok beágyazása lehetővé teszi, hogy az anyag síkból térbeli formává, például kupolává vagy egyéb organikus felületté alakuljon – akár a polip hullámzó bőréhez hasonlóan.
Így több funkció is egyesíthető: a Mona Lisa képe egyszer sík felszínen rejtett marad, majd amikor az anyag háromdimenziós formára vált, a portré fokozatosan előtűnik. Ez egyszerre jelent mozgathatóságot és vizuális kódolást egyetlen anyagon belül.
Innováció a 4D-nyomtatott hidrogélekben
Úgy tűnik, a kutatócsoport korábbi munkáira épített, amelyek már bemutatták a programozott, lapból térbeli alakzattá átalakuló hidrogéleket. Az újítás most abban áll, hogy a félárnyalatos 4D-nyomtatás révén már egyszerre több digitális funkció is beírható egyetlen filmbe, ráadásul gyakorlatilag tetszőleges mintázattal és válasszal.
A cél egy minél skálázhatóbb és rugalmasabb platform létrehozása, amely számos alkalmazási lehetőséget nyit ingerérzékeny rendszereknél: biomimetikus mérnöki megoldások, különleges titkosítási technológiák, fejlett orvosi eszközök is profitálhatnak a fejlesztésből.
Ebből kifolyólag a Penn State új, intelligens műbőre nemcsak a tudomány és a mérnöki fejlesztések terén jelent áttörést, de akár a jövő robotikájában, adatvédelemben és orvosi technológiájában is forradalmi szereplővé válhat.
