Képzelet vagy puszta megfigyelés?
Az élmény nyomán Bastosban megfogalmazódott a kérdés: vajon a bonobók valóban felismerik, amikor valami csak színjáték, vagy pusztán a látottakra reagálnak? Új kísérletében – amelyet a Science szaklapban publikált – egy klasszikus gyermekpszichológiai tesztből indult ki. Ez alatt azt értik, hogy gyerekeknél vizsgálják, képesek-e megkülönböztetni a valódit a képzelettől, például egy „ál-teapartin”.
Színlelt gyümölcslé, igazi felismerés
Kanzi előtt két átlátszó, üres pohár és egy kancsó állt; a kutatók látszólag gyümölcslevet töltöttek az egyik pohárba, majd az egyik tartalmát „kiöntötték”. Kanzi felismerte, melyik pohárban „maradt” a lé, annak ellenére, hogy a kísérlet végig csak színlelt volt. Ennek köszönhetően az állat a vártnál jóval többször mutatott rá a „helyes” pohárra, mint azt véletlenszerűen tette volna.
A kutatók hasonló kísérletet végeztek képzeletbeli szőlővel is, majd valódi és tettetett gyümölcslé között adtak választási lehetőséget. Kanzi, akárcsak egy vérbeli gyümölcslé-rajongó, mindig az igazit választotta.
Mit bizonyít a kísérlet?
Nem zárható ki, hogy más főemlősök, például csimpánzok is mutatnak hasonló viselkedést: korábbi megfigyelések szerint néha „babaként” hurcolnak botokat, vagy láthatatlan játékot játszanak. Ennek pontos oka azonban továbbra sem világos – akadnak szkeptikusok, akik szerint Kanzi pusztán a kutatók mozdulataiból következtetett.
Vagyis bár a bonobó képes volt összetett emberi mintázatokhoz igazodni, még nem egyértelmű, pontosan mit értett meg az egészből. Egyesek szerint a főemlősök valójában nem képzelegnek úgy, ahogy mi, emberek.
Egy különleges állat öröksége
Kanzi 2025-ben, 44 évesen elhunyt, így további vizsgálatokban már nem vehet részt. Mégis, élete és a mostani eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megbecsüljük a veszélyeztetett bonobókat, és mélyebben vizsgáljuk az állatok gondolkodását. Nem zárható ki, hogy egyes állatok – hozzánk hasonlóan – képesek a képzeletre és a való világon túli valóságérzékelésre.
