Megkerülhetetlen tudományos áttörések
A Hubble forradalmasította a csillagászatot. Többek között megmérte az univerzum tágulási sebességét, bebizonyította, hogy minden nagy galaxis magjában szupermasszív fekete lyuk található, és feltérképezte a világegyetem legtávolabbi galaxisait is. Felfedezései olyannyira sokrétűek, hogy felsorolni is hosszadalmas lenne. Sokan mégis úgy vélik, hogy a James Webb Űrteleszkóp (JWST) átvette a Hubble helyét, de ez tévedés. A JWST nem helyettesíteni született, hanem kiegészíteni: másfajta betekintést nyújt a világegyetembe.
Különböző küldetések: Hubble és a JWST
A Hubble főként a látható fény tartományában vizsgálja a csillagokat és galaxisokat, míg a JWST az infravörös felé tolódott el – teljesen eltérő hullámhossztartományban dolgozik. A JWST 6,5 méteres tükrével körülbelül hétszer több fényt gyűjt be, mint a Hubble, ennek ellenére bizonyos részleteket még mindig a Hubble ragad meg jobban. Míg a JWST az univerzum legősibb galaxisait kutatja, addig a Hubble sokkal élénkebben mutatja meg a világegyetem jelenlegi, látható részét.
Elodázott álmok és nehéz kezdetek
A Hubble ötlete már a hatvanas években felvetődött, de a kivitelezés útját egymást érő kudarcok, költségtúllépések és csúszások jellemezték. Végül a Hubble több mint 10 milliárd dollárba (körülbelül 3600 milliárd forintba) került, és jóval később indították, mint tervezték. Hasonló sors várt a JWST-re is: eredetileg 1 milliárd dollárból, 2004-ben tervezték indítani, végül 2021-ig csúszott, és ugyanúgy 10 milliárd dollárt emésztett fel. Ráadásul az első években a Hubble képhibával küzdött, mert a főtükör széle hajszálnyival síkabb volt a kelleténél, és elmosódott képeket adott. Mégis, a mérnökök utólagos beavatkozásokkal, majd új műszerekkel kiválóan orvosolták a problémát.
Fókuszban a hosszú élettartam és fejlesztések
Kevés szó esik a nehéz indulásról, ám ma már mindenki sikertörténetként emlegeti a Hubble-t. Sőt, a JWST elindítása és sikere is annak köszönhető, hogy tanultak a Hubble hibáiból. Ha a költségeket a Hubble szervizküldetéseivel és az inflációval együtt nézzük, a jóval nagyobb JWST valójában kevesebbe került. A JWST fő küldetése öt évig tart, de ha tartalékolják az üzemanyagát, akár 20 évig is működhet, míg a Hubble már megduplázta a tervezett 15 éves élettartamát. Noha mára csak egy giroszkópja működik, a földi mérnökök kifacsarják belőle a maximumot. Ez nem példa nélküli: a Cassini-űrszonda és a Mars-roverek is bőven túlteljesítették az eredeti küldetés időtartamát.
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a Hubble Űrtávcső továbbra is nélkülözhetetlen a csillagászatban. Bár a JWST új ablakot nyit az univerzum legkorábbi szakaszaira, a Hubble jelenléte még most is meghatározó: mindkét eszköz egymást kiegészítve tárja fel a kozmosz titkait. Lehet, hogy 2057-re a Hubble már csak történelem lesz, de az általa képviselt örökség folytatódik az új űrteleszkópokban.
