Az ázsiai reptereken kitört a pánik a halálos indiai Nipah-vírus miatt

Mi az a Nipah-vírus?

A Nipah-vírus főleg állatokról — elsősorban sertésekről vagy gyümölcsevő denevérekről — terjed át emberre. Emberről emberre is továbbadható, akár szennyezett étellel is. Rendkívül veszélyes, hiszen 40–75 százalékos halálozási arányt mutat, és jelenleg sem gyógyszer, sem oltóanyag nem létezik ellene. A tünetei változatosak: láz, fejfájás, izomfájdalom, hányás, torokfájás, majd súlyosabb esetekben akár kóma, tudatzavar, tüdőgyulladás vagy halálos agyvelőgyulladás (encephalitis) is előfordulhat. A lappangási idő általában 4–14 nap.

Korábbi járványok és gazdasági következmények

A vírust először 1998-ban azonosították malajziai sertéstelepeken, majd Szingapúrban is megjelent. Több mint 100 ember halt meg akkor, és egymillió sertést pusztítottak el a járvány megfékezése érdekében, óriási anyagi károkat okozva a mezőgazdaságban. A legsúlyosabb veszteségeket az utóbbi húsz évben Banglades szenvedte el: 2001 óta több mint 100 halálesetet jelentettek. Nyugat-Bengálban 2001-ben és 2007-ben is voltak fertőzések, Dél-Indiában, Keralában pedig 2018-ban 19 esetből 17-en meghaltak, 2023-ban pedig hat megbetegedésből kettő végződött halállal.

Az aktuális veszélyhelyzet

Legutóbb öt egészségügyi dolgozó fertőződött meg Nyugat-Bengálban, közülük egyikük rendkívül kritikus állapotban van. Legalább 110 embert, akik kapcsolatba kerültek velük, karanténba helyeztek. Eddig csak Indiában jelentettek megbetegedéseket, más országokban nem. Ázsiában viszont több ország — köztük Tajvan is — különleges egészségügyi minősítést rendelt el a vírusra, és szigorúan nyilvántartják; minden gyanús esetet jelenteni kell.

2025, adrienne, www.bbc.com alapján