Az aszály soha nem látott ütemben feszíti szét Kelet-Afrikát

Kelet-Afrika éghajlata az elmúlt 5 000 évben jelentősen kiszáradt, és ez a változás arra utal, hogy a kontinens a vártnál gyorsabban szakad szét. A Kelet-afrikai Hasadékvölgy törésvonalai azután gyorsultak fel, hogy a régió nagy tavai drasztikusan apadni kezdtek.

Az éghajlat szerepe a hasadékvölgy életében

A hasadékvölgyi folyamatokat eddig főként a hegységképződés és a földkéreg mozgása befolyásolta, most azonban úgy tűnik, a klíma is képes visszahatni a geológiára. Ez a kölcsönhatás azt mutatja, hogy ha csökken a víztömeg, a földkéreg könnyebben kezd repedezni. Az egyik kutatócsoport a kenyai Turkana-tónál vizsgálódott, ahol az ősi tómeder rétegeiben múltbéli földrengések nyomait, valamint apró törésvonalakat fedeztek fel.

A tó apadása indítja be a repedezést

A Turkana-tó a mostanihoz képest több mint 150 méterrel is lehetett mélyebb a 9 600 és 5 300 évvel ezelőtti Afrikai Nedves Időszakban. A kiszáradás kezdete után a törésvonalak évente átlagosan 0,17 milliméterrel nagyobb elmozdulást mutattak; a jelenlegi éves átlag körülbelül 6,35 milliméter. A folyamatot számítógépes szimulációkkal is vizsgálták: a tó vízvesztesége miatt a földkéregre nehezedő nyomás csökkent, így a törések könnyebben mozdultak el. Ráadásul a Turkana-tó déli részénél lévő vulkán alatt az eltűnt víztömeg miatt csökken a nyomás, a kőzet gyorsabban olvad, és a magma gyorsabban áramlik a földkéregben, növelve az aktivitást a környező törésvonalakon is.

Több földrengés, gyorsabb hasadás

Az elmúlt évezredek klímaváltozásai miatt a térségben most hangsúlyosabbak a földtani mozgások, és valószínűleg gyakoribbak a földrengések is, mint 8 000 évvel ezelőtt. A kutatók már a Malawi-tónál is vizsgálják a vízszintingadozás hatásait az elmúlt 1,4 millió évben, hogy pontosabb képet kapjanak a klíma és a kontinensek távolodásának összefüggéseiről. A vízmennyiség óriási ingadozásai tehát kulcstényezői a Kelet-afrikai Hasadékvölgy sorsának.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján