Az űrből érkező vírusok legyűrhetik a makacs baktériumokat

Élet mikrogravitációban: lassú, de hatékony pusztítás

A kutatók E. coli baktériumokat fertőztek meg T7 nevű fágokkal; egy részük az ISS-en, egy részük pedig a Földön fejlődött. Mikrogravitációban a fertőzési folyamat lassabban zajlott, mint bolygónkon, azonban a visszahozott minták azt mutatták, hogy a fágok hatékonyabban pusztítják el a baktériumokat. Nem kizárt, hogy a lassabb keveredés és a „találkozások” ritkasága miatt a fágok alkalmazkodtak: megtanultak gyorsabban és erősebben kötődni az elhaladó baktériumokhoz.

Kozmoszban szerzett előnyök a laborasztalon

A kutatók teljes genomszekvenálást végeztek a mintákon, és megállapították, hogy mind a baktériumok, mind a fágok sajátos, csak az ISS-en megjelenő mutációkat szereztek. Ezek a módosulások például javították a vírusok tapadását a baktériumokhoz, míg az E. coli is ellenállóbb lett. Érdekesség, hogy amikor ezeket a fágokat visszahozták a Földre, a Földön gyakori – és a T7-tel szemben általában rezisztens – E. coli törzseket is nagy hatékonysággal pusztították el, például azokat, amelyek húgyúti fertőzéseket okoznak.

Új remény az antibiotikum-rezisztens fertőzések ellen

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fágterápiák fejlesztése új lendületet vehet az űrbéli eredmények alapján. A kutatók szerint, ha megfejtjük, pontosan milyen genetikai változások segítik a fágokat a mikrogravitációhoz való alkalmazkodásban, akkor ezt az ismeretet a földi, rezisztens kórokozók ellen is bevethetjük. Bár nem kizárt, hogy a fágok űrbe juttatása vagy a mikrogravitáció laborban való szimulációja költséges lehet, az eddigi eredmények alapján az űr komoly szerepet kaphat a jövő gyógyszereinek fejlesztésében, sőt az űrhajósok egészségének védelmében is, például a Marsra vagy más hosszú űrutazásokra készülve.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján