
Váratlan változások a Crew-11 misszióban
A Crew-11 misszió eredetileg február 20-a körül tért volna vissza a Földre, azonban a legénység várhatóan a következő napokban elhagyja az űrállomást. Az űrhajósokat ugyanaz a SpaceX Crew Dragon kapszula hozza vissza, amelyben oda is utaztak. Lényeges szempont, hogy a Crew Dragon űrhajó mentőcsónakként is szolgál az állomáson, ezért a teljes négyfős csapatnak együtt kell visszatérnie.
A missziót Zena Cardman, 38 éves parancsnok vezeti, akinek ez az első űrutazása. Mellette Mike Fincke, rutinos, 58 éves pilóta, valamint a japán Kimiya Yui (55) és az orosz Oleg Platonov (39) teljesítenek szolgálatot az űrállomáson. A NASA közölte: a Crew-11 leválásának és visszatérésének menetrendjéről a következő 48 órában adnak pontos tájékoztatást.
Mi állhat a háttérben?
Az eset részleteiről – az űrhajós magánéletének védelme miatt – a NASA vezető orvosa, James „JD” Polk továbbra sem közöl részleteket. Mindössze annyit tudni, hogy az érintett űrhajós egészségi állapota stabil, az eset nem életveszélyes, így nincs szükség azonnali sürgősségi mentésre. Úgy tűnik, az a döntés született, hogy a bizonytalan diagnózis miatt jobb mielőbb visszahozni a legénységet. Kiemelik azt is, hogy a Crew-11 minden tagja magasan képzett, és azonnal segítettek társuknak. Az ISS a sürgősségi helyzetek kezeléséhez szükséges orvosi felszereléssel van ellátva, a legénység ultrahangot is tud végezni, defibrillátort használhatnak, és intravénás kezelést is indíthatnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a diagnosztikai és terápiás lehetőségek szűkösebbek, mint például egy földi sürgősségi osztályon.
Például Kimiya Yui szerdán privát orvosi konzultációt kezdeményezett a houstoni misszióirányítással, és külön kérte, hogy kapcsolják be a belső kameraképeket is az egyeztetéshez. A kommunikáció ezután privát csatornán történt. A NASA még az élő közvetítés hangját is levette a YouTube-ról a magánéleti jogok védelme érdekében.
Befolyás az ISS működésére
A Crew-11 idő előtti távozása után háromfős legénység marad az ISS-en, míg a következő Crew-12 várhatóan február közepén érkezik. Addig a NASA űrhajósa, Chris Williams, illetve két orosz kollégája, Sergey Kud-Sverchkov és Sergey Mikayev tartózkodnak az állomáson. Ők novemberben érkeztek Szojuz űrhajóval, tehát saját mentőjárművük is rendelkezésre áll. Lényeges szempont, hogy a szűkített létszám miatt Williams egyedül felel a labor amerikai szegmenséért, így szükség lehet tudományos vizsgálatok elhalasztására is.
Az is kiderült, hogy amíg Williams az egyetlen amerikai a fedélzeten, az ISS nem tud űrsétákat végrehajtani – ez pedig növeli a kockázatot, ha meghibásodna egy fontos berendezés, amit a szabadban kellene megjavítani. A nemzetközi legénységrotáció, amely szerint minden esetben tartózkodik orosz és amerikai űrhajós is az állomáson, ebben a helyzetben bizonyult igazán hasznosnak.
Miért példa nélküli az evakuálás?
Ez az első eset, hogy a NASA orvosi okból szakította meg idő előtt egy teljes legénység űrmisszióját. Mint a NASA vezetője, Jared Isaacman elmondta: ilyen döntést még sosem kellett meghozniuk, ám az űrhajósok biztonsága mindenek felett áll. 1985-ben a Szovjetunióban már előfordult, hogy idő előtt visszatért egy űrhajós a Szaljut–7 (Salyut 7) űrállomásról, de az ISS eddigi 25 éves működése alatt most fordul elő első alkalommal.
A szakemberek szerint lényeges szempont, hogy statisztikailag körülbelül háromévente lehetett volna számítani ilyen orvosi vészhelyzetre, de végül mostanáig nem fordult elő. Az űrben dolgozó űrhajósok képzése és felszereltsége időközben sokat javult, így manapság több egészségügyi problémát maguk is helyben tudnak kezelni – erre példa, hogy 2018-ban mélyvénás trombózist észlelt egy űrhajós az ISS-en, és nem kellett visszatérnie.
Továbbra is tanulunk – a jövő űrutazásaiért
A mostani eset jól mutatja, hogy az ISS egyik legfontosabb funkciója abban rejlik, hogy teszteli: miként lehet hosszú távon emberi életet fenntartani a világűrben. Az űrállomás élesben vizsgálja az űrutazás egészségügyi kihívásait, és segít abban, hogy a jövőben, akár a Holdra vagy a Marsra induló űrhajósok felkészültebbek legyenek.
Úgy tűnik, hogy a NASA a mostani helyzetből is tanulni fog, alkalmazkodva a jövő űrállomásai és távolabbi célok (például egy holdi bázis vagy Mars-misszió) egészségügyi protokolljaihoz. A mostani döntés példát mutat arra is, hogyan kezelnek váratlan egészségügyi vészhelyzeteket a Földtől több száz kilométerre, extrém környezetben.
