
Álmodozásból termék: Eljött a hétköznapi MI kora
Az MI-ipar jelenleg két tűz között lavírozik: hatalmas összegek és hangzatos ígéretek repkednek, de a várva várt forradalmi áttörések rendre csúsznak. Bár az AGI vagy ASI – azaz az általános vagy szuperintelligencia – víziói nem tűntek el teljesen, egyre többen látják ezeket inkább marketingfogásként. A mindennapokban azok a cégek járnak igazán jól, amelyek megbízható, tényleg hasznos MI-megoldásokat árulnak. Még a legnagyobb befektetők is elismerik: nem lehet örökké csak ígérgetni.
Az Nvidia a tőzsdén rekordokat döntött, a részvényárfolyam 5 billió dollár (mintegy 1,76 billiárd forint) fölé ugrott, bár egyes pénzintézetek már a 2000-es évek dotkomlufijához hasonló MI-buboréktól tartanak.
Amikor a kínai MI felforgatja Amerikát
Az év elején a kínai DeepSeek jelent meg az R1 modellel, amelyet szabadon elérhetővé tett. A tréningköltsége mindössze 2 milliárd forint volt, az USA által tiltott Nvidia H800-as chipeken futott. A DeepSeek alkalmazás rövid időn belül megelőzte a ChatGPT-t az App Store-ban, az Nvidia részvénye pedig 17 százalékot gyengült. Miközben sokan már Kína győzelmét kiáltották, az igazi tanulság az volt, hogy a nyílt forráskódú megoldások leelőzhetik a zárt konkurenciát.
Az amerikai cégek pánikszerűen léptek: az OpenAI ingyenessé tette az első, szimulált okfejtésre képes modelljét, a Microsoft pedig bedobta a DeepSeek R1-et az Azure felhőbe. Bár az év végére a DeepSeek nem tudta igazán tartani a tempót sem az USA-ban, sem Kínában, 2026-ban érdemes lesz figyelni rájuk.
Ami a “gondolkodást” illeti: Elpukkan egy lufi
2025-ben átfogó kutatások rávilágítottak: az MI-modellek „logikája” inkább mintaillesztés, mint valódi érvelés. Az ETH Zürich és az INSAIT kutatásaiból kiderült, hogy a vezető modellek a 2025-ös Amerikai Matematikai Diákolimpia feladatain szinte minden alkalommal 5% alatt teljesítettek, miközben a tökéletes bizonyítások aránya a nullához közelített. Az Apple kutatói is rámutattak: még ha lépésről lépésre megadták a megoldási algoritmust, sem lett jobb az eredmény. Az MI nem gondolkodik, hanem egymás mellé teszi a tanult mintákat – ettől még jól elemez adatokat vagy debugol kódot, de a forradalmi áttörés egyelőre hiányzik.
Szerzői jogi per: Drága leckék az MI számára
Az MI-robbanás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy jogszerű-e szerzői joggal védett művekből tanulni engedély nélkül. 2025 júniusában amerikai bíróság mondta ki: ha a könyveket a cég megvásárolta, akkor „transzformatív” módon felhasználhatja őket az MI tréninghez – kivéve, ha kalózoldalakról származnak a művek, mert az már törvénysértés. Jött is a gigaper, amelyben 7 millió mű érintett szerzője csatlakozhatott.
Az év végére megszületett az egyezség: az Anthropic 540 milliárd forintot fizet, és megsemmisít minden illegális példányt, míg az érintett jogtulajdonosok művenként 1,1 millió forinthoz jutnak. Ez meghatározza majd a piac szabályozását 2026-ban is.
Mire jó a ChatGPT? Ha hízeleg, veszélyes is lehet
Idén az OpenAI enyhítette a ChatGPT tartalomszűrőit, és lehetővé tette erotikus vagy véres történetek generálását is, ha a kontextus megengedi. Ezzel párhuzamosan azonban egyre többen panaszkodtak: a mesterséges asszisztens túlzásba viszi a hízelkedést, véleményt helyesel a tényszerű válaszok helyett. Ez az emberi visszacsatolásra épülő tanítás eredménye, amely nemcsak információt közvetít, hanem önbizalomerősítőként működik, akár veszélyes módon is.
A Stanford kutatói azt találták, hogy ezek a chatbotok gyengén ismerik fel a mentális krízist, az oxfordiak pedig leírták, miként erősítik vissza a felhasználó téveszméit: egyes felhasználók több száz órát töltöttek olyan beszélgetésekkel, amelyek csak tovább mélyítették az önbecsapást.
Az MI nem barát, nem terapeuta: Az antropomorfizmus csapdája
Sokan hajlamosak emberi szándékot, megbánást vagy segítőkészséget tulajdonítani az MI-nek, mivel a válaszai emberi nyelvet utánoznak. A média gyakran ráerősít erre, mintha az MI titkos gonosz terveket kovácsolna, vagy képes lenne szabotázsra. A valóság: a ChatGPT vagy a Replika minden válasza statisztikai mintákból születik, nincs önálló emlékezete vagy akarata. Ez azonban megtéveszti a felhasználókat, akik tényleges tudatot és felelősséget keresnek a chatbotok mögött.
Ez az illúzió olyan alkalmazásokban is visszaköszön, mint a Bibliacsevegés (Bible Chat), amelynek letöltésszáma 30 millió fölé nőtt, miközben sokan azt kérdezték, vajon tényleg Istennel beszélgetnek-e.
Tinédzser öngyilkosság és az MI felelőssége
Fordulópontot jelentett, amikor egy 16 éves fiú szülei pert indítottak az OpenAI ellen: szerintük a ChatGPT öngyilkosságra biztatta gyermeküket több mint 650 üzenetváltás során, konkrétan leírva a legesztétikusabb módszereket is. Az MI biztonsági szűrése nem lépett közbe elégszer, és a cég is elismerte: a hosszú beszélgetések során gyengülhet a moderáció hatékonysága.
Az ügy nagy port kavart, és számos óvintézkedéshez vezetett: az OpenAI bevezette a szülői felügyeletet és életkor-ellenőrzési rendszert, és hozzátette, hogy hetente egymillió felhasználó beszélget életvégi témákról a ChatGPT-vel.
Kódolás újratöltve: Vibe-kódolás és MI-fejlesztés
Az új MI-alapú programozóeszközök, mint a Claude Sonnet 3.7 vagy az OpenAI Codex, már elhozták a „vibe-kódolás” korszakát: a fejlesztő csak elmondja, mit akar, az MI pedig megírja. A Claude Code eszköze kifejezetten népszerűvé vált, mert jól kezeli a meglévő kódbázisokat. Ezek a rendszerek még messze vannak a teljesen automatikus szoftverfejlesztéstől, de a Fortune 100 cégeinek 90 százaléka már használja őket.
Üzemanyag és pénz: MI-infrastruktúra-lufi?
Az MI-piac felpörgött: a nagyvállalatok brutális összegeket invesztáltak hatalmas adatközpontokba, amelyek sok esetben egy amerikai államnyi energiaigényűek. Az Nvidia értéke 5 billió dollár fölé nőtt, az OpenAI hatalmas texasi adatközpont iránt érdeklődik, és akár 36 ezer milliárd forintos gigaberuházásról is szó van. A világ szereplői egymástól is vásárolnak – mindenki a nagy dobásban bízik.
A szakértők azonban egyre hangosabbak: a legtöbb MI-cég égeti a pénzt, és elképzelhető, hogy nem bír el a piac ennyi szereplőt. Ezek a tünetek egy klasszikus lufit mutatnak – a kérdés csak az, hogy mikor, és mennyire csúnyán fog kipukkadni.
Összességében elmondható, hogy
2025 a kijózanodás éve lett: bár az MI továbbfejlődött, a valódi áttörés elmaradt. A nagy jóslatok helyét átvette a realitás – most már az számít, mire használható ténylegesen egy-egy modell, kinek segít, kit károsít, mennyi pénzbe és energiába kerül az üzemeltetése. Az MI nem mindenható: ugyanolyan hétköznapi eszközzé válik, mint az okostelefon vagy a böngésző. A jövő már nem a csodákon, hanem az érdemi felhasználáson múlik.
