
Miért éppen DNS?
A digitális adat nem más, mint 1-esek és 0-k sorozata. A DNS ugyanígy néhány, pontos sorrendbe rendezett kémiai bázis (adenin, citozin, guanin, timin) egymásutánja. Ha a bináris kódot hozzárendeljük ezekhez a bázisokhoz (például A=00, C=01, G=10, T=11), akkor ugyanazon logika mentén bármilyen információ átírható DNS-szálakra. Az Atlas Eon 100-ban ezeket a mesterséges DNS-eket el is készítik, majd egy speciális, 1,8 cm magas acéltokba zárják szárított por formájában. Ha szükség van az adatok visszanyerésére, elegendő vizet hozzáadni, és már olvasható is a tartalom nagy pontosságú szekvenálással.
Döbbenetes adatsűrűség és stabilitás
Egyetlen liter DNS-oldat 60 PB adatot képes tárolni – ennyi helyhez máshol 25 000 km-nyi, 12,7 mm széles nagykapacitású mágnesszalagra lenne szükség. Ezáltal az adatsűrűség az Atlas Eon 100 esetében ezerszerese a hagyományos mágnesszalagéhoz képest. A DNS-verzió nemcsak kis helyen sűríthető, de elképesztően stabil is: az adatok évezredekig változatlanok maradhatnak. Irodai környezetben a megbízhatóság meghaladja a 99,99999999999 százalékot, ráadásul a kapszulák még 40 °C-on is sértetlenek maradnak. Ezzel szemben a mágnesszalag néhány évtized alatt elöregszik, a CD-k, DVD-k 25 évet bírják, a merevlemezek három-öt év után már tönkremennek, és egy memóriachip is képes tönkremenni 70 °C-on akár három óra alatt. DNS-ből viszont egyetlen szálból enzimekkel milliárdnyi másolat készíthető, így a biztonsági mentések is gyerekjáték.
Lassú szintézis, drága visszaolvasás
Mindeközben a társadalom percenként 280 PB új adatot termel, ami óriási tárolási problémát jelent. Így felértékelődik minden alternatív adattárolási megoldás, különösen az MI térnyerése miatt. De a DNS-szintézis – vagyis maga az adatok tényleges beírása – jelenleg még borzasztóan lassú és költséges: egyetlen gén vagy DNS-szakasz megrendelése akár 6–8 hetet is igénybe vehet. Ráadásul a visszaolvasás (szekvenálás) is drága, mivel 1 GB-nyi adat elolvasása körülbelül 3,5 forintnak megfelelő összegbe kerül, és egy újabb DNS-es adattároló kísérletben például 1 MB adat visszanyerése 10 órát vett igénybe. Bár a szekvenálási technológiák gyorsulnak és olcsóbbá válnak, jelenleg még nem vetekszenek a mágnesszalaggal vagy a merevlemezekkel.
Szükség lesz még fejlesztésekre
A DNS-alapú adattárolás körül rengeteg a szkepszis és sok a nyitott kérdés: az Atlas Eon 100-nak sincsenek még nyilvános, részletes adatlapjai, ráadásul hasonló cégek (például a Catalog DNA) már csődbe mentek korábban. A számítógéptudósok szerint a legnagyobb akadály nem a visszaolvasási költség, hanem a szintézisé. Hiszen hiába lehet kiolvasni olcsón az adatokat, ha beírni rendkívül drága. Mindezek ellenére az ilyen megoldások jól mutatják, hogy az adatsűrűség, tartósság és biztonság új korszaka előtt állunk – csak éppen a hétköznapokban még néhány évet várnunk kell, mire ténylegesen használni is tudjuk őket.
