Új emberfélék bukkantak fel Etiópiában
A kelet-afrikai Ledi-Geraru vidékén talált 13 fog különös képet rajzol: tíz közülük nagyjából 2,63 millió éves, mégsem tartozik a jól ismert Australopithecus afarensis vagy A. garhi fajokhoz. A kutatók Ledi-Geraru Australopithecus néven emlegetik az új emberfélét, amely még hivatalos nevet sem kapott, mivel a fogak nem elég jellegzetesek. Két további fogat 2,59, egyet pedig 2,78 millió évesre becsülnek – ezek már a Homo nembe tartoznak, azaz az emberfélék legkorábbi képviselői lehetnek. Ez azt jelenti, legalább három ősi emberrokon élt Etiópiában 2,5 millió éve: egy valódi ősi közösség bontakozik ki a homályból.
Kavicseszközök: már több százezer éve is terveztek előre
A kenyai Nyayanga lelőhelyen feltárt, hárommillió évre visszanyúló kőeszközök azt sejtetik, őseink már legalább 600 000 évvel korábban fejlettebbek voltak, mint azt eddig hittük. Bár az eszközök egyszerűek, az anyagukat adó kövek eredetileg tíz kilométernél is messzebbről érkeztek. Más szóval, az ősemberek már a mi nemzetségünket megelőzően is képesek voltak jó előre megtervezni, hogyan szerezzék be a megfelelő alapanyagokat.
Megkerült az első Homo erectus állkapocs
A grúziai Orozmani régészeti lelőhelyen nyáron került elő egy olyan állkapocs, amely alapján végre egyértelműen azonosíthatóvá vált, hogy errefelé a Homo erectus, az első Afrikán kívül élt emberelőd élt. Ezzel beigazolódott, hogy a faj nagyon gyorsan elterjedt a Kaukázuson túl is: Orozmani és a közeli Dmanisi egyben az emberi vándorlás első nyomvonalát jelentik Eurázsiában.
Indonézia titokzatos őse
Sulawesi szigetén talált egyszerű kőeszközök alapján – amelyek korát kb. 1,5 millió évre teszik – nem kizárt, hogy már akkor ismeretlen emberféle vándorolt ezen a szigeten. Bár csontleletek hiányoznak, valószínűleg Homo erectus vagy Homo floresiensis, azaz a „hobbit” faj egyik képviselője készíthette azokat. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a hobbitok ősei is erről a szigetről származnak.
Ausztrália első lakói: a nagy vándorlás nyomában
DNS-vizsgálatok alapján megállapították, hogy emberek két útvonalon, mintegy 60 000 évvel ezelőtt érkeztek Ausztráliába, ami hihetetlen hajózási tudást feltételez. Ez a lelet úgy tűnik, végleg eldönti a vitát: az érkezés jóval korábbra tehető, mint azt oly sokáig gondolták. Ugyanakkor más kutatók rövidebb időskálát javasolnak, részben az ausztrál őslakosokban kimutatott neandervölgyi DNS alapján. Nem kizárt, hogy a végső válasz további kutatásokat igényel.
A hobbitok pusztulását aszály okozta
A Flores szigetén élt, apró termetű Homo floresiensis 50 000 évvel ezelőtt tűnt el a föld színéről. Az esőzések radikális visszaesése hozzájárult a szigeten élő Stegodon (egy ősi elefántrokon) kipusztulásához – ez volt a hobbitok fő tápláléka. Amennyiben idővel modern emberek is megjelentek a szigeten, ez tovább rontotta helyzetüket: megindult a biológiai versenyfutás, amelyből a hobbitok nem kerültek ki győztesen.
A denisovai ember végre arcot kapott
A denisovaiak maradványait először 2010-ben DNS-szinten azonosították, de idén végre arcot is sikerült társítani a fajhoz: egy tajvani partvidékről származó erős állkapocsról és a híres Harbin-koponyáról kiderült, hogy ezek a rejtélyes emberfélékhez tartoznak. A kínai koponyalelet alapján elképzelhető, hogy a denisovaiak története bonyolultabb, mint eddig sejteni lehetett, és akár külön fajt is alkothatnak. A denisovaiak szétterjedésének története kutatók százait tartja lázban.
Denisovai gének: életmentő örökség az amerikai őslakosokban
A mexikóiak harmadának génállományában jelen van a MUC19 nevű gén változata, amely a denisovaiaktól származik, és a neandervölgyiek közvetítésével jutott be az emberi génkészletbe. Más szóval, a neandervölgyiek denisovaiakkal való keveredése révén végül a modern emberek is megörökölték ezt a genetikai hagyatékot, amely vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai őslakosok túléljék az újvilági viszonyokat.
Ősi fajok DNS-e keresztbe-kasul keveredett
A genomikai forradalom egyik legmegdöbbentőbb következménye az volt, hogy az emberré válás folyamata jóval kuszább, mint azt bárki gondolta. Nemcsak az derült ki, hogy neandervölgyiek, denisovaiak és modern emberek kereszteződtek, hanem például Izrael barlangjaiban 130 000 évvel ezelőtt különböző Homo-csoportok keveredtek egymással – és génjeikkel is. Új kutatások szerint egymással igen aktívan keveredtek, és idővel átörökítették egymás genetikai örökségét.
A világosabb bőr csak új keletű európai jelenség
A legfrissebb vizsgálatok alapján a ma élő európai lakosságra jellemző világos bőr, haj és szemszín mindössze 3 000 éve jelent meg tömegesen. Addig, körülbelül Kr. e. 1000-ig, Európa első lakói sötét bőrrel éltek, és a világos vonások csak szórványosan bukkantak fel. Hogy ez az alkalmazkodás valamilyen előnyt jelentett-e, azt jelenleg is találgatják a szakemberek.
