Az űrutazás élmezőnyében
A SpaceX már most is nélkülözhetetlen partner nemcsak a NASA, hanem az amerikai hadsereg számára is. Ez a cég szállítja az űrállomásra a személyzetet és a felszerelést, űreszközöket juttat Föld körüli pályára, és kulcsszerepet játszik abban, hogy ismét ember léphessen a Holdra 2028-ban. Közel tízezer Starlink-műholdja szédületes tempóban terjeszti a vállalat internetszolgáltatását világszerte, miközben a menedzsment fő célja továbbra is az, hogy embert juttassanak a Marsra, és ott letelepítsék.
A tőzsdére lépéssel a SpaceX az olyan űripari óriások mellé kerülhet, mint a Boeing vagy a Northrop Grumman, de olyan feltörekvő cégek között is helyet kapna, mint a Rocket Lab vagy a Firefly Aerospace. A szakértőket meglepi, hogy nemcsak a Starlinket, a legnagyobb pénztermelő ágazatot vinné tőzsdére Elon Musk, hanem a teljes céget. Ebből adódóan ez túlmutat a megszokotton.
Miért lehet sorsfordító a tőzsdei megjelenés?
A tőzsdei cégeknek nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk, a tulajdonosokon túl a befektetők is beleszólhatnak a működésbe. Ezáltal a kutatás-fejlesztés újabb forrásokhoz juthat, amiből elképzelhető például energiahatékony, napenergiával működő, űrbeli adatközpontok létrehozása az MI támogatására—Musk már tavaly őszre 50 milliárd dolláros vagyonnal számolt.
A friss tőke segítheti a SpaceX-et abban, hogy teljesítse a NASA és a Pentagon megbízásait: több százmilliárd forint értékben szállít NASA űrhajósokat, 88 milliárd forintos szerződése van a NASA következő űrteleszkópjának, a Nancy Grace Roman Űrtávcsőnek (Nancy Grace Roman Space Telescope) az indítására, továbbá több milliárdos szerződéseket kötött védelmi műholdak indítására. Október végén egy 750 milliárd forintos, új katonai műholdas szerződés is felmerült a céggel kapcsolatban.
Az állami űrszektor már eddig is erősen függött a SpaceX-től, ezért a tőzsdére lépés önmagában nem változtat döntően a NASA-val vagy a Pentagonnal való kapcsolatán. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a frissen kinevezett NASA-igazgató, Jared Isaacman, személyesen is repült már két űrutazáson a SpaceX-cel.
Kihívások és bizonytalanság az űrhajózási ambíciók körül
A SpaceX IPO-ja épp akkor jön, amikor a NASA Artemis-programja komoly gondokkal küzd. Az Artemis-küldetés célja, hogy 50 év után ismét ember léphessen a Holdra—ehhez a SpaceX fejleszti a leszállási rendszert. Azonban a Starship-rakéta késedelmei és visszatérő problémái miatt a küldetés is csúszik, és már a szerződésük is veszélybe került a kínai versenyfutás miatt.
Külön kockázat a befektetőknek, hogy a SpaceX részvényeseivé válva egy olyan vállalatba szállnak be, amelynél a látványos sikerek mellett a kudarcokat sem lehet elfelejteni, ráadásul Musk ellentmondásos vezetési stílusa további rizikót jelent. Egy tőzsdei cégben a befektetők befolyásolhatják a döntéseket, ami konfliktushoz vezethet Muskkal.
A környezeti kérdések és a katonai használatra is alkalmas műholdak kettős felhasználása miatt a döntések átláthatósága különösen fontos lesz. A Starlink-hálózatban már közel tízezer műhold működik, ebből adódóan az ütközések és az űrtörmelék kockázata egyre nő.
A végső kérdés: tényleg tőzsdére lép-e a SpaceX?
A döntésig vezető út továbbra is bizonytalan. Az amerikai kormányzati és űripari környezet gyorsan változik, a részletek képlékenyek, így egyáltalán nem biztos, hogy Elon Musk és a SpaceX végül valóban meglépi a tőzsdei kibocsátást.
