Az adatláz forró pontjain rossz helyre épülnek az adatközpontok

Szinte az összes nagy adatközpont kedvezőtlen klímában működik világszerte – derült ki egy friss kutatásból. Az optimális működéshez 18–27 Celsius-fok közötti hőmérséklet ajánlott, ezzel szemben a több mint 8 800 aktív globális létesítményből csaknem 7 000 működik ezen tartományon kívül. Közel 600 központ évi átlagban 27 Celsius-fok fölötti hőségben üzemel: Szingapúr például átlagosan közel 33 Celsius-fokos hőmérséklettel és 80% fölötti páratartalommal küzd, mégis több mint 1,4 gigawattnyi adatközponti kapacitást üzemeltet, és további létesítmények is jóváhagyást kaptak.

Áramzabálás a rossz helyszínen

A meleg környezet extrém terhet ró a helyi áramhálózatra, mert egyrészt jelentősen nő a hűtés igénye, másrészt romlik az elektromos átvitel hatékonysága. Csak Szingapúr adatközpontjai 2020-ban a nemzeti áramfogyasztás 7%-át emésztették fel; a bővülés üteme alapján ez az arány drámaian növekedhet. Az adatközpontok 2024-ben globálisan mintegy 415 terawattórát fogyasztottak el – ez a teljes világfogyasztás 1,5%-a. A következő hat évben az igény a jelenlegi kétszeresére nőhet, részben az MI-alapú fejlesztések miatt.

Környezeti fenntarthatóság helyett rövid távú érdekek

Az adatközpontok helyét nem a klíma, hanem az olcsó áram, a víz és a földárak, illetve a szabályozási kedvezmények határozzák meg. Bár a hűtés legtöbb helyen még mindig levegős rendszerű, a sűrűbb rendszerek miatt egyre terjednek a folyadékhűtéses technológiák is, de ezek átállása költséges. Egyes országok – például Szingapúr, Nigéria vagy az Egyesült Arab Emírségek – minden adatközpontja már most tartósan 27 Celsius-fok fölötti zónában működik. Ha a tendencia folytatódik, 2040-re a globális adatközpont-hubok kétharmadát fenyegetik a szélsőséges hőmérsékletű nyarak. Az MI-őrület tehát nemcsak gazdasági buborékot eredményez, hanem valós környezeti és energetikai megterhelést is.

2025, adrienne, www.techradar.com alapján