Az északi-sarkvidék eltűnik a szemünk előtt: húsz év drámája

Az elmúlt húsz évben az Északi-sarkvidék rendkívüli gyorsasággal változott meg, ahogy a hőmérséklet sosem látott ütemben nőtt, és a jég olvadása felgyorsult. A térség azóta melegszik kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag, amióta 2006-ban először megjelent az Északi-sarki jelentés (Arctic Report Card). A 2025-ös adatok szerint a legrégebbi, legvastagabb tengeri jég 95 százaléka eltűnt. A maradék jégtakaró mára szinte kizárólag Grönlandtól északra található. Még a Jeges-tenger belső régiói is melegebbek és sósabbak lettek, ami tovább fokozza a jégolvadást, és átrendezi a Föld időjárási mintázatait.

Az átalakuló ökoszisztéma

A tengerjég csökkenése súlyos következményekkel jár az ikonikus állatfajokra, például a jegesmedvékre és a rozmárokra, mivel élőhelyeik gyorsan eltűnnek. Az idei jelentés kiemeli: 2024 októbere és 2025 szeptembere között a sarkvidéki felszíni léghőmérséklet volt a legmagasabb 1900 óta. A térség tíz legmelegebb éve mind az elmúlt évtizeden belülre esik. A tengerjég kiterjedése minden eddigi télhez képest rekord alacsony maximális értéket mutatott, míg a nyári minimum a mérések óta a tizedik legalacsonyabb volt. A csökkenő jégfelület miatt kevesebb napsugárzás verődik vissza, így az óceán tovább melegszik – ez egy olyan ördögi kör, amely tovább gyorsítja az olvadást.

Atlantifikáció, extrém viharok és olvadó gleccserek

Egyre erősebb az úgynevezett atlantifikáció: az Atlanti-óceán melegebb, sósabb vizének beáramlása megzavarja a hagyományos rétegzettséget és a hőáramlást. Ennek hatására az időjárás világszerte szélsőségesebbé válik. Emellett a melegedő óceán segített abban is, hogy a Halong tájfun októberben megőrizze erejét, és Alaszka partjait hurrikánszerű széllel, pusztító árhullámmal érje el. Több mint 1500 lakost kellett kitelepíteni, és falvak semmisültek meg. Az alaszkai gleccserek is rohamosan fogynak: a XX. század közepe óta 38 métert veszítettek vastagságukból, és bár idén nem gyorsult az olvadás, a tengerszint-emelkedéshez továbbra is jelentősen hozzájárulnak.

Még nedvesebb, még veszélyesebb

A sarkvidék csapadékosabbá válik, egyre gyakrabban eső esik, nem hó. Júniusban a hótakaró már csak fele annak, mint 60 évvel ezelőtt. A permafroszt is olvad, rengeteg korábban befagyott szén és vas szabadul fel, amely narancssárgára színezi a folyókat és patakokat. Ezek a „rozsdás” folyók – több mint 200 vízgyűjtőből – savasabbak, és a szokásosnál több mérgező fémet tartalmaznak, ami tovább veszélyezteti a helyi élővilágot. Miközben a permafroszt visszahúzódik, a tundra zsugorodik, a tajga pedig egyre északabbra terjeszkedik, további zavarokat okozva az ökoszisztémában. Az Északi-sarkvidék változásaiból adódó következmények beláthatatlanok lehetnek.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján