A háttérben lappangó vírusok is felerősíthetik a hosszú COVID-ot

Egyre több tudós gondolja úgy, hogy a makacs hosszú COVID-tünetek mögött nemcsak a koronavírus állhat. Különösen fontos kiemelni, hogy a rejtett, szunnyadó fertőzések – például az Epstein–Barr vírus vagy akár a tbc – feléledhetnek, amikor a COVID legyengíti az immunrendszert, és így tartós fáradtságot, agyködöt vagy más nehézségeket okozhatnak.

Rejtett fertőzések az elhúzódó tünetek mögött

Rengeteg ember tapasztal hosszú COVID esetén magyarázhatatlan nehézlégzést, kimerültséget vagy memóriazavarokat. Egy elismert kutatócsoport szerint ezek a panaszok részben az egyidejűleg zajló vagy már meglévő vírusfertőzések következményei lehetnek. Egy összefoglaló tanulmány szerint, amelyben a Rutgers Egészségügyi Intézet szakértői is részt vettek, a COVID előtt vagy alatt szerzett fertőzések is hozzájárulhatnak a hosszan fennálló tünetekhez.

Epstein–Barr vírus: a fő gyanúsított

Az egyik legerősebb bizonyíték az Epstein–Barr vírus (EBV) szerepét támasztja alá, amely a mononukleózist okozza. A felnőttek 95%-a hordozza ezt a vírust, többnyire inaktív formában. Egy vizsgálat során a hosszú COVID-ban szenvedők kétharmadánál kimutatták az EBV újjáéledésének nyomait, főleg azoknál, akiknél több vagy erősebb tünet jelentkezett. Egyre több kutatás kapcsolja össze az EBV-t a hosszú COVID jellemző tüneteivel, például a fáradtsággal és a kognitív problémákkal.

Tuberkulózis és az immunrendszer kibillenése

Ráadásul figyelemre méltó a tuberkulózis (tbc) szerepe is: a világ lakosságának negyede lappangó tbc-t hordoz. A COVID kimerítheti azokat az immunsejteket, amelyek visszaszorítanák a tbc-t, így fennáll a veszély, hogy a tbc is újraaktiválódik. Ugyanakkor úgy tűnik, fordítva is működik a kapcsolat: a tbc ronthatja a COVID lefolyását.

Járványszerűen növekedő betegségek

A kutatók szerint 44 országban legalább 13 fertőző betegség előfordulása tízszeresére nőtt a járvány előtti szinthez képest. Egyre elterjedtebb az úgynevezett immunrablás elmélete is, amely szerint a COVID utáni állapot fogékonyabbá teheti a szervezetet más fertőzésekre is. Ha beigazolódik az egyidejű fertőzések szerepe, már meglévő gyógyszerek – például antibiotikumok és vírusellenes szerek – is segíthetnének a hosszú COVID kezelésében.

A bizonyítás még várat magára

Különösen fontos kiemelni, hogy ez egyelőre csak feltevés, ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani. Nagyszabású vizsgálatokra és állatkísérletekre lenne szükség, de a hosszú COVID-hoz jelenleg nincs megfelelő állatmodell. A kutatók ennek ellenére úgy vélik, hogy érdemes lenne az elhúzódó COVID-tünetek mögött nemcsak a koronavírust keresni, hanem más, lappangó fertőzéseket is megvizsgálni.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján