Formaváltó spirálok, ahogy a természetben
A természetben is rengeteg példát látni formaváltásra: a DNS például egyszálú, kétszálú, vagy akár három- és négyszálú spirált is alkothat, attól függően, hogy milyen a hőmérséklet vagy a koncentráció. Ezek a változások jelentős hatással vannak a sejtek működésére.
Szabályozott felépítés, új lehetőségek
Fabien Cougnon csapata pontosan ezt a rugalmasságot akarta mesterséges rendszerekben is elérhetővé tenni. Megalkottak egy általános módszert, amellyel szabályozható, hogy milyen típusú spirál alakuljon ki – ehhez a töltött és semleges egységek sorrendjét variálták rövid molekulaláncokban. Először csak kétszálú spirált hoztak létre, majd továbbléptek egy olyan rendszer felé, amely kétszálúból háromszálúba képes váltani megfelelő körülmények vagy hozzáadott anyagok hatására.
Környezeti felhasználás – tisztább víz
A kutatók azt is felfedezték, hogy ezek a spirálok belső üregeket képeznek, amelyek képesek megkötni a makacs szennyezőket, például a per- és polifluor-alkil anyagokat (PFAS). Ez komoly előrelépést jelenthet a víztisztításban és a környezetvédelemben.
