A spirális szerkezet rejtélye
A helyzet komolysága ekkor vált nyilvánvalóvá: eddig úgy hitték, hogy a korai univerzum galaxisai túl kaotikusak voltak ahhoz, hogy rendezett szerkezetük legyen. Az ifjú csillagok, a gáz és a porfelhők mozgása inkább rendezetlen halmazokat alkotott, semmint sima korongokat vagy karokat. Elképzelhető, hogy ez a nézet téves, hiszen már 11 milliárd évvel ezelőtti korban is ritkák voltak a spirálgalaxisok – legalábbis a Hubble korábbi felvételei alapján.
Most viszont az Alaknanda feltűnésével egyértelművé vált: a korai univerzum sokkal gyorsabb galaxisépülésre volt képes, mint bárki feltételezte. Yogesh Wadadekar csillagász szerint ez a galaxis néhány százmillió év alatt tízmilliárd naptömegnyi csillagot gyűjtött össze egy elegáns spirálkoronggá, ami minden korábbi modellt felülír.
Alaknanda – egy galaktikus időgép
Az Alaknanda, amely nevét a Himalája egyik forrásfolyójáról kapta, 32 000 fényéves átmérőjével a ma is ismert hatalmas spirálgalaxisokhoz mérhető. Két tiszta, pinwheelszerű spirálkarja, valamint lapos, forgó korongja az úgynevezett „grand-design” galaxisok mintapéldája: karjai nem szakadozottak, hanem kifinomultan szabályosak.
A karok mentén ragyogó fiatal csillagok ékszergyöngyként vonulnak végig, életkoruk mindössze 200 millió év lehet – ezt 21 különböző hullámhossztartományban végzett mérések alapján számították ki. Ugyanis a galaxis csillagainak fele egy gyors csillagszületési hullámban jött létre, amikor a világegyetem már 1 milliárd éves volt.
A fejlődés és a galaktikus szomszéd
Az Alaknanda évente körülbelül 63 naptömegnyi új csillagot hoz létre – ez legalább tízszerese a Tejútrendszer jelenlegi tempójának. Erős emissziós fénylés jelzi a csillagkeletkezési régiók intenzitását, és a kutatók a Webb-űrtávcső lenyűgöző részletességű képeit egy „természetes nagyítóval”, vagyis gravitációs lencsehatással is fokozták. Egy hatalmas galaxishalmaz gravitációs mezeje kétszeresére erősíti fel az Alaknanda fényét, így még több részlet vált láthatóvá.
Arról azonban, hogy pontosan hogyan alakulhatott ki ilyen gyorsan a spirális szerkezet, még mindig viták folynak. Létezik egy közeli kis galaxis, amely gravitációs hatásával elindíthatta ezt a fejlődést – de további adatokra van szükség, hogy ezt biztosan kijelenthessék.
Új kérdések a galaxisok születéséről
A felfedezés nyomán a csillagászok kénytelenek újragondolni a galaxisok fejlődéséről alkotott elméleteiket. Elképzelhető, hogy a gázbefogás, a korongrendeződés és a spirálhullámok kialakulása sokkal hatékonyabb, mint ahogyan a modellekben szerepel. További Webb-mérésekre és rádiótávcsöves vizsgálatokra is szükség lesz, hogy kiderüljön: vajon az Alaknanda végső szerkezete már kialakult, vagy csak átmeneti fejlődési szakaszban figyeltük meg ezt a galaktikus időgépet.
