Az mRNS-vakcinák ritka szívkárosodását azonosították

A kutatók végre fényt derítettek arra, hogyan válthat ki ritka szívizomgyulladást az mRNS-alapú COVID-vakcina – ez a mellékhatás szinte kizárólag fiatal fiúknál és harminc év alatti férfiaknál jelentkezik, ritka esetekben. Az oltások túlnyomó többsége rendkívül biztonságos, és legalább hétmillió halálesetet előztek meg világszerte, de kis százalékban előfordult már szívizomgyulladás (myocarditis) a beoltottaknál.

Mi történik a szívvel?

A friss kutatás azt igazolta, hogy az mRNS-vakcinák bejuttatásakor a szervezet immunrendszere nagy mennyiségű gyulladást előidéző citokint, köztük CXCL10-et és interferon-gammát állít elő. Ezek az anyagok, ha nagy koncentrációban vannak jelen, átmenetileg károsíthatják a szívet. Mesterségesen előállított emberi immunsejtek és egerek is hasonló citokinválaszt mutattak az oltás hatására. Amikor laboratóriumi egereknek és emberi szívizomsejt-gömböknek ezeket a gyulladást keltő fehérjéket adták, mindkét esetben sérült a szívizom működése – a tünetek gyógyszeres gátlással részben visszafordíthatók voltak.

Miért főleg fiatal fiúknál?

A kutatók szerint az ösztrogénhormon védőhatású lehet: amikor növényi eredetű, ösztrogénhez hasonló vegyületet adtak az oltott egereknek és szívsejteknek, jelentősen csökkent a szívkárosodás esélye. Az anyag blokkolta a gyulladást anélkül, hogy gyengítette volna a vakcina vírusellenes védelmét.

Melyik a nagyobb kockázat?

A COVID-oltással összefüggő szívizomgyulladás előfordulása nagyon ritka: nagyjából 140 000 beoltott közül egy esetben lép fel, és legtöbbször néhány hónapon belül magától rendeződik. Ugyanakkor maga a COVID-fertőzés súlyosabb és gyakoribb szívproblémákat eredményezhet – például szívritmuszavart, szívelégtelenséget, gyulladást. A szakértők szerint a fertőzés a szívre nézve lényegesen veszélyesebb, mint maga az oltás – vagyis a védőoltás előnyei messze felülmúlják a kockázatot.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján