Övsömör, bárányhimlő és élethosszig tartó fertőzés
Az övsömör egy vírusos betegség, amely fájdalmas, hólyagos kiütéseket okoz. Ezt ugyanaz a vírustörzs, a varicella-zoster okozza, amelyik a bárányhimlőért felelős. Bárányhimlő után a vírus nem tűnik el a szervezetből, hanem inaktív állapotban meghúzódik az idegsejtekben, majd idősebb korban, különösen gyenge immunrendszer esetén újraaktiválódhat, így jelentkezik övsömör formájában.
Demencia, agyi változások és a vírus-elmélet
Világszerte több mint 55 millió embert érint a demencia, és évente mintegy 10 millió új esetet diagnosztizálnak. A kutatások sokáig az agyban lerakódó rendellenes fehérjékre összpontosítottak – főként Alzheimer-kór esetén –, ám ezek az irányok eddig nem vezettek igazán hatékony megelőzési vagy kezelési módokhoz. Emiatt egyes tudósok alternatív magyarázatokat is keresnek, például bizonyos, agykárosodást okozó vírusfertőzéseket.
Korábban is voltak arra utaló jelek, hogy az övsömör elleni oltásban részesülők körében ritkább a demencia, de ezek a vizsgálatok torzíthatták az eredményeket azzal, hogy az egészségtudatosabb emberek amúgy is gyakrabban kérik az oltásokat, sportolnak, figyelnek az egészségükre. Ez nagyban befolyásolhatja az eredményeket; a walesi helyzet azonban kiküszöbölte ezt a problémát.
Természetes kísérlet Walesben: időzítés döntött
Walesben 2013 szeptemberében elindult egy országos övsömör-oltási program, amelynek során csak azok részesülhettek egy éven át oltásban, akik pontosan 79 évesek voltak ekkor. Azok, akik ekkor már betöltötték a 80. életévüket, soha nem kerülhettek sorra. Ez a véletlenszerű életkorkorlát olyan helyzetet teremtett, ami közel állt egy „kontrollált kísérlethez”, mégsem igényelte önkéntes jelentkezők toborzását. A kutatók összehasonlították azokat, akik épphogy jogosultak voltak az oltásra, azokkal, akik épp lemaradtak erről.
Több mint 280 ezer résztvevő vizsgálata
A kutatás során több mint 280 000, hetvenegy és nyolcvannyolc év közötti walesi felnőtt egészségügyi adatait elemezték, akik életkoruk miatt egyik vagy másik csoportba estek, és vizsgálták, hogy akik megkapták az övsömör elleni vakcinát, eltér-e a demencia kockázata azokéhoz képest, akik nem jutottak hozzá. Körülbelül minden második jogosult igényelte az oltást, míg azok közül, akik nem voltak jogosultak, szinte senki nem kapta meg.
Az eredmények azt mutatták: akik megkapták az oltást, azoknál 20%-kal alacsonyabb volt a demencia előfordulása hét éven belül. Az övsömörfertőzés aránya is jelentősen csökkent (37%-kal). Ezek a számok összhangban voltak a klinikai vizsgálatok adataival. 2020-ra, 86–87 éves korukban már minden nyolcadik vizsgált személy demens lett, de az oltottak körében jóval alacsonyabb maradt az arány.
Kizárták az egyéb magyarázatokat
A két csoport között minden mérhető tényezőben – például iskolai végzettség, más oltások igénybevétele, krónikus betegségek – hasonlóságot találtak. Az egyetlen jelentős különbséget a demencia alacsonyabb aránya jelentette az övsömör ellen beoltottak között. A kutatók további ellenőrző vizsgálatokat is végeztek, de bárhogyan elemezték az adatokat, a védőhatás egyértelműen kitartott.
A vakcina jótékony hatása enyhe és súlyos demenciánál is látszik
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi történik azoknál, akik már enyhe fokú szellemi hanyatlást mutattak, vagy már demensnek számítottak a program indulásakor. Az övsömör elleni oltás náluk is jelentősen csökkentette a halálozást demencia miatt a következő kilenc évben, és úgy tűnik, lassította az állapot romlását. Vagyis terápiás, nemcsak megelőző hatása is lehet az oltásnak.
Míg a program elején 7049 már demens walesi idős embert követtek, közülük a következő évtizedben közel felük meghalt a betegségben – viszont a beoltottak között csak 30% vesztette életét demencia miatt.
Nők számára még nagyobb védelem
A védőhatás nemek szerint is eltérést mutatott: a nők esetében még erősebb volt. Ennek okai nem egyértelműek, feltehetően biológiai eltérések állnak mögötte, például hogy a nők gyakran erősebb immunválaszt adnak az oltásokra, illetve náluk az övsömör is gyakrabban fordul elő.
Miért hatásos? Kérdések és következő lépések
Jelenleg nem lehet tudni, pontosan hogyan védi az övsömör elleni oltás az agyat – talán általánosan serkenti az immunrendszert, vagy gátolja a vírus újraaktiválódását. Az sem ismert, hogy az újabb, fehérjealapú (nem élő vírusos) vakcináknak hasonló hatásuk lehet-e.
Következésképpen, ha további vizsgálatok is ezt igazolják, akár már most is a kezünkben lehet egy használható eszköz a demencia megelőzésére vagy enyhítésére. Külföldi adatelemzések – például Angliából, Ausztráliából vagy Kanadából – is hasonlóan látványos védőhatást jeleznek az övsömör elleni vakcinával kapcsolatban.
A kutatók most egy nagy létszámú, randomizált klinikai vizsgálatot terveznek, amely a lehető leghitelesebben igazolná az eredményeket, és akár már néhány éven belül valós, kézzelfogható eredményeket adhat a demencia elleni harcban.
