Miért lépett fel az EU a Google ellen?
Lényeges szempont, hogy nemcsak az összefoglalók tartalma van terítéken: a Bizottság vizsgálja azt is, hogy a Google használ-e YouTube-videókat MI-rendszerei fejlesztésére, és hogy a feltöltők egyáltalán letilthatják-e tartalmaik ilyen célú hasznosítását. A Google egyelőre azt állítja, hogy a vizsgálat fékezheti az innovációt, pedig az európaiak is érdemelnének hozzáférést a legújabb technológiákhoz.
Kik járnak rosszul?
Az MI-összefoglalók bevezetése óta például a Daily Mail tapasztalatai szerint 50%-kal csökkent az olvasók száma, akik a Google keresőből érkeznek az oldalukra – ez jelentős reklámbevétel-kieséshez vezetett. A webes kiadók és YouTube-videók készítői egyre inkább kiszolgáltatottnak érzik magukat, hiszen kevés az esély a tartalomhasználat megtiltására vagy bármiféle ellentételezés megszerzésére.
Egyre nő a feszültség
Az MI fejlődése révén a Google már szinte bármilyen szöveget, képet vagy videót előállíthat mások anyagai alapján. Sokan – köztük a Fairly Trained nevű jogvédő szervezet – kritizálják, hogy a feltöltők számára szinte „kötelező” a Google rendelkezésére bocsátani munkájukat, különben végleg eltűnnek az online térben. Úgy látják, hogy ez minden eddiginél kritikusabb pillanat az alkotók számára világszerte.
Mi lehet a vége?
Az Európai Bizottság kemény szankciókra készül – a közelmúltban már komoly, 45 milliárd forintos (120 millió eurós) büntetést szabtak ki a digitális szabályok megsértése miatt. Terjed az igény, hogy a hírszolgáltatók gyorsan visszavonhassák tartalmaikhoz való hozzáférést, nehogy túl késő legyen. A digitális korszak szabályait Európa igyekszik meghatározni – és a tét talán nem is lehetne nagyobb a független média túlélése szempontjából.
