Új lendület a Hold és a Mars meghódítására
Isaacman, aki 42 évesen már két alkalommal járt az űrben a SpaceX révén, határozottan kiállt amellett, hogy Amerika legfőbb, azonnali prioritása a Holdra való visszatérés legyen. Támogatja a Lunar Gateway űrállomás felépítését, valamint a következő négy, személyzettel végrehajtott NASA-küldetést is – annak ellenére, hogy a Trump-kormányzat az idei költségvetési javaslatában leállítaná mindezeket, sőt, a kulcsfontosságú Space Launch System rakétát is, amely e küldetéseket szolgálná.
Isaacman azonban elkötelezett amellett, hogy a NASA ismét az élre álljon a Holdért folyó versenyben, még akkor is, ha ezzel Kína 2030-ra tervezett, személyzettel végzett Hold-missziójához képest szorosabb az ütemezés. Mindeközben a 2028-as Artemis III célja, hogy újra ember lépjen a Holdra – ezt nyílt verseny tenné lehetővé a SpaceX és a Blue Origin között, amit Isaacman is üdvözöl.
Radikális reformtervek: kisebb missziók, kevesebb központ?
Az Isaacman nevével fémjelzett Project Athena konkrétabb, átalakító jövőképet vázol fel: a nagy költségű, kevés misszió helyett sokkal több, kisebb űrkutatási programot támogatna, a NASA jelenlegi 10 kutatóközpontjából többet összevonna vagy esetenként privatizálna, megkönnyítve ezzel a gyorsabb, olcsóbb fejlesztéseket. Emellett a nukleáris-elektromos űrhajtás bevezetésével komolyan készülne a Mars-expedíciókra is.
A változások elkerülhetetlenek lennének, hiszen a Fehér Ház költségvetési szigort vár el, miközben folyamatosan nő a felsővezetés és a közvélemény nyomása, hogy a NASA újra a világűr-kutatás éllovasa legyen.
Fő a geopolitika, de nem feledkezik meg a kutatásról sem
Isaacman szerint, ha Amerikának nem sikerül elsőként visszatérnie a Holdra, az nemcsak nemzeti presztízsveszteség, hanem geopolitikai kockázat is. A Holdon lévő, a jövőben stratégiai fontosságú ásványkincsek (például a hélium-3) miatt komoly a tét, a Földön az erőviszonyok is megváltozhatnak a következő évszázadban.
Bár több szenátor is keményen kérdezte a klímakutatási programok jövőjéről – amelyek kiszervezéséről is szóltak egyes tervek –, Isaacman jelezte, hogy kiemelten fontos számára, hogy a NASA a földtudományi, mezőgazdasági és a fiatal kutatókat támogató programokat is folytassa.
Átláthatóság, SpaceX-kapcsolat és politikai kihívások
Mindeközben szóba került, mennyire független Isaacman az Elon Musk-féle SpaceX-től, hiszen mindkét alkalommal e cég rakétájával járt az űrben. Isaacman azonban hangsúlyozta, hogy nem beszélt Muskkal a NASA-vezetői posztról, és nem kapott kedvezményt a repülések árából; kapcsolatát rutinszerűnek állította be.
A NASA-ról szóló költségvetési vita közepette Isaacman óvatosan lavíroz: támogatja a tudományos kutatást és a népszerű programokat, de nem konfrontálódik nyíltan a kormányzati forráskivonási törekvésekkel. Sorsa rövidesen eldől: a szenátusi szavazásra már napokon belül sor kerülhet, így nagy kérdés, hogy az ünnepek előtt vagy csak 2026-ban láthat hozzá tervezett reformjaihoz.
