Az agy fejlődésének szakaszai
Születéstől kilencéves korig az agy rohamos növekedésnek indul. Kilenc–tíz évesen jön el az a fordulópont, amikor az agy átáll a hatékonyság növelésére. Ez a korszak azonban kockázatos: ilyenkor a legnagyobb az esélye annak, hogy mentális problémák, figyelemzavarok vagy fejlődési rendellenességek jelentkeznek.
Hosszú kamaszkor: agyunk csak 32 évesen nő fel
A kutatás legfontosabb felfedezése, hogy a kamaszkor jóval tovább tart, mint hinnénk. Az agyi kapcsolatok fejlődése alapján egészen harminckét éves korig kitolódik ez a szakasz – vagyis még húszas éveinkben is lényegében kamasz aggyal élünk. Ez nem mentség a gyerekes viselkedésre, csupán azt mutatja, hogy az agyi kapcsolatrendszer érése ilyenkor még zajlik.
Stabil felnőttkor és az öregedés kezdete
Harminckét éves kortól az agy hatékonysága a csúcson van, a kommunikációs utak a lehető legrövidebbek – ez az igazi felnőttkor és egyben a legstabilabb életszakasz. A személyiség és az intelligencia is ilyenkor válik igazán állandóvá. Hatvanhat évesen egy újabb váltás következik: az idegpályák változásainak üteme lassul, és megkezdődik a fehérállomány csökkenése. Végül, nagyjából nyolcvankét–nyolcvanhárom éves kor körül az agyi összeköttetések már jelentősen visszaesnek, és az emberek egyre inkább megszokott idegpályáikra támaszkodnak.
Veszélyes fordulópontok
Az agy fejlődése nem folyamatos, inkább fontos töréspontok határozzák meg azt, mikor a legsebezhetőbb: ez segíthet abban, hogy jobban megértsük, mikor kell különösen figyelni az agyi zavarok megelőzésére vagy korai felismerésére.
