
A világegyetem legfényesebb fekete lyuk-kitörése
Érdemes kiemelni, hogy a tudósok minden eddiginél hatalmasabb, példa nélküli fekete lyuk „felvillanást” figyeltek meg. A Kaliforniai Műszaki Egyetem Zwicky Transient Facility-jén dolgozó kutatócsoport 2018-ban észlelte az eseményt, de csak most sikerült teljes egészében megérteniük a jelenséget: az aktív galaxismag belsejében tomboló kitörést egy szupernóva-méretű csillag „elfogyasztása” okozta. Ez a fekete lyuk legalább 500 milliószor nagyobb tömegű, mint a Nap. A megfigyelt villanás fényereje elérte 10 billió (10 000 milliárd) nap fényességét, a galaxismag pedig kb. 10 milliárd fényévre van tőlünk. A hatalmas tömegvonzás miatt a jelenséget a földi távcsövek a valóságosnál negyed sebességgel, mintegy „lassítva” érzékelik. Ettől függetlenül a fekete lyukak többet „löknek ki” magukból, mint amennyit elnyelnek – a beléjük zuhanó anyag nagy része relativisztikus sebességgel, energia formájában távozik.
Miért ragyognak fel az érzelmi emlékek?
Chicagói kutatók egyértelműen bizonyították, hogy az érzelmekkel átszőtt élmények azért rögzülnek intenzívebben az emlékezetben, mert ilyenkor az agy különböző területei hatékonyabban kommunikálnak egymással. Korábbi kísérletek résztvevői filmeket néztek, történeteket hallgattak, miközben fMRI-vel vizsgálták agyi aktivitásukat. Magasabb érzelmi intenzitás esetén – például egy lebukó gyilkos jeleneténél – különösen kifejezett volt az együttműködés az agyterületek között. Az érzelmek mintegy „karmesterként” vezénylik ezt az összjátékot: nemcsak egy-egy terület aktivitása számít, hanem a több régió közötti információáramlás is.
Űrutazók és az ehető rovarok
Érdemes kiemelni, hogy az Európai Űrügynökség is vizsgálja: a hosszú bolygóközi utazások során farmon tenyésztett rovarok jelenthetnék az űrhajósok étrendjének stabil alapját. A rovaralapú fehérjék kalóriadúsak, gyorsan és takarékosan előállíthatók, és a legénység számára akár lisztként, akár más formában elfogyaszthatók lennének, anélkül, hogy egész rovarokat kellene enniük. A Stockholmi Mezőgazdasági Egyetem professzora szerint a rovarok strapabírók, jól viselik a fizikai terhelést, sőt, olyan növényi anyagokat is képesek megemészteni, amelyeket mi nem, így értékes tápanyagforrássá válhatnak.
Összességében elmondható, hogy a világűr extrém eseményei, az emlékezés agyi titkai és az űrutazások étrendi kihívásai egyaránt új szemszögből mutatják meg, mennyire sokrétűek lehetnek az ember és a természet kapcsolódási pontjai.
