
Mi az a klímafordulópont?
A fordulópontok olyan küszöbértékek, amelyeket, ha átlépünk, tartós és nagyléptékű változások történnek a Föld kulcsfontosságú rendszereiben. Ezek meghatározó folyamatokat indítanak be, például a sarki jégtakarók összeomlását, a permafroszt (örökfagy) olvadását vagy az erdőségek tömeges pusztulását. Az ilyen események láncreakciókat okozhatnak, egymást erősítve – ha átlépünk egy pontot, valószínűleg több más rendszer is összeomolhat.
Érdemes kiemelni, hogy ezek a változások többnyire visszafordíthatatlanok, azaz miután megtörténtek, már nem lehet eredeti állapotukat visszaállítani. Ez a láncreakció végül minden földi élőlényre, így az emberiségre is beláthatatlan hatással lehet.
Az ember által hajtott öngerjesztő folyamatok
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával az emberiség folyamatosan fűti bolygónkat. A szén-dioxid, a metán és további gázok bent tartják a hőt a légkörben, így a globális átlaghőmérséklet egyre magasabbra emelkedik. Elsősorban a fosszilis energiahordozók, például a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése miatt nő ezek szintje, de természetes folyamatok is kibocsátják vagy éppen megkötik az üvegházhatású gázokat.
Mindazonáltal a klímaváltozás miatt ezek a természetes folyamatok is elcsúszhatnak: felgyorsulhat az olvadás, újabb szén kerülhet a légkörbe, ami további melegedést okoz. Például a melegedő óceán kevesebb szén-dioxidot tud elnyelni, így több kerül vissza a légkörbe, ami tovább melegíti a vizet – egy klasszikus öngerjesztő hurkot eredményezve.
Az örökfagy rémálma
Az északi sarkvidék örökfagyos talajában hatalmas mennyiségű szén pihen. Ahogy bolygónk melegszik, ezek a rétegek olvadni kezdenek, beindítva a szén felszabadulását. Így egyre több szén kerül a légkörbe, ami újabb melegedést és további olvadást okoz. Egy 2024-es kutatás szerint a permafroszt olvadása átalakítja a vízrendszereket is, a keletkező új folyók pedig még több szén-dioxidot engednek szabadjára.
Az Északi-sarkvidék mintegy négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része. Ez az úgynevezett sarki erősítés részben annak köszönhető, hogy a jég jobban visszaveri a napfényt, mint a sötét föld- vagy vízfelület. Ha a jég eltűnik, az északi térségek még több hőt nyelnek el, így felgyorsul a melegedés, további jégolvadást okozva.
Jégtakarók: rejtett veszélyek
A Grönlandot borító jégtakaró hanyatlása már a kilencvenes évek óta tapasztalható, folyamatosan gyorsuló ütemben. Az elveszett jég a tengerszint emelkedését okozza, közvetlen veszélyt jelentve a part menti közösségekre. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy könnyen lehet, már át is léptünk bizonyos fordulópontokat, amelyek után a folyamatos jégolvadás megállíthatatlan.
Érdemes kiemelni, hogy a jégtakarók összeomlása visszahat más folyamatokra is: például lassíthatja az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlatát (AMOC), amely meleg vizet szállít észak felé. Ha ez a rendszer meggyengül, az akár az éghajlat drámai megbillenését is okozhatja Európában és Észak-Amerikában.
Mindazonáltal a Párizsi Klímaegyezményben vállalt célok sem biztos, hogy elégségesek lesznek. Egy friss kutatás szerint már 1,5 Celsius-fokos globális melegedés is túl sok lehet a sarki jégtakarók számára.
Az Amazonas: az átfordulás szélén
A világ legnagyobb esőerdője, az Amazonas összetettebb annál, semhogy egyszerűen a Föld tüdejének nevezhetnénk: bár hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni, az óceánok ennél is jelentősebb elnyelők. Ráadásul napjainkra már maga az Amazonas is több szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, mint amennyit elnyel, jórészt az erdőirtások és az emiatt fellépő tűzvészek miatt.
A tüzek egyre szárazabbá és sérülékenyebbé teszik az erdőt, így az kiszolgáltatottá válik a klímaváltozás gerjesztette további problémáknak. Az Amazonas akár néhány évtizeden belül kiszáradt szavannává is alakulhat. Mindazonáltal egyes kutatók vitatják, hogy ez a folyamat elkerülhetetlen lenne.
Van még visszaút?
A klímafordulópontok rendkívül összetett rendszerek: a pontos határok, amelyek után már visszafordíthatatlan a változás, továbbra is bizonytalanok. Mindezt figyelembe véve a melegedés fő oka a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok légkörbe engedése. Ha sikerül csökkenteni a kibocsátásokat, fékezhető a folyamat romboló üteme.
Érdemes kiemelni, hogy minden egyes elvesztegetett év csak tovább növeli a klímakrízis árát. A tudósok szerint akkor mérsékelhetjük az igazi károkat, ha végre vészhelyzetként kezeljük a klímaváltozást, és azonnali, radikális cselekvésbe kezdünk.
