
Gigantikus jutalék, óriási tét
A texasi Austinban tartandó éves közgyűlésen a részvényesek arról döntenek, hogy Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, megkaphatja-e az extra részvényeket. Az összeget néhány nagy amerikai és norvég nyugdíjalap aránytalannak tartja: szerintük Musk viselkedése felelőtlen, a vállalat igazgatótanácsa pedig túlságosan elkötelezett mellette. A támogatók ezzel szemben Muskot tartják az egyetlen zseninek, aki képes a Tesla jövőjét biztosítani – legyen szó önvezető autókról vagy humanoid robotokról a gyárakban és az otthonokban. Érdemes kiemelni, hogy Musk maga is voksolhat 15%-os tulajdonrészével, ami jelentősen növeli a jóváhagyás esélyét.
Mire szavaznak a részvényesek?
A szavazás során Musk részvénycsomagját kell jóváhagyni, ám a teljes jutalékhoz csak akkor jut, ha több operatív és pénzügyi célt is elér. Ehhez például 10 éven belül 20 millió Teslát kell eladni, ami több mint kétszerese annak, mint amennyit az elmúlt tizenkét évben összesen sikerült értékesíteni. További feltétel a vállalat tőzsdei értékének és működési eredményének jelentős növelése, illetve egymillió robot leszállítása is, miközben jelenleg még egy sem működik. Mindezek dacára, ha a legnagyobb célokat nem is teljesíti, akkor is jelentős vagyont kaphat: például már azzal is, ha – az elmúlt évhez hasonlóan – 80%-kal növeli a cég piaci értékét, 50 milliárd dollárnyi (kb. 18 250 milliárd forint) új részvényhez juthat.
Musk rekordjai: milliárdosok ligája
A Forbes szerint jelenleg Musk a világ leggazdagabb embere, vagyona 493 milliárd dollár (kb. 180 000 milliárd forint). Andrew Carnegie inflációval kiigazított vagyona ennél lényegesen kevesebb volt, John D. Rockefeller azonban még így is Musk előtt jár: csúcson 630 milliárd dollárt (kb. 230 000 milliárd forint) ért a vagyona. Musk szerint számára elsősorban nem a pénz, hanem a nagyobb tulajdonrész megszerzése fontos, hogy a robotizációval járó teslás jövőt saját irányítása alatt tartsa.
Ki támogatja, ki ellenzi?
A befektetői kör is megosztott: a Baron Capital Management például nélkülözhetetlennek tartja Muskot, hangsúlyozva, hogy a Tesla nélküle nem létezne. Más nagy szereplők, így az amerikai CalPERS és a világ legnagyobb norvég nyugdíjalapja, ellenzik a csomagot. Érdemes megjegyezni, hogy a norvég alap amiatt aggódik, hogy az igazgatóság tagjai – például Musk testvére – túlságosan függenek Musktól. Még a Vatikán is hallatta a hangját: túlzónak és igazságtalannak tartják a dollármilliárdos ajánlatot, miközben a világ vagyoni szakadéka egyre mélyül.
Vegyes eredmények, izgalmas jövő
Musk Tesla-vezetői pályafutását részvényárfolyam szempontjából sikersztoriként lehet eladni: a cég értéke már 1,5 billió dollár (kb. 550 000 milliárd forint). Ezzel együtt sokan az utóbbi években tapasztalható bizonytalanság miatt aggódnak: Musk gyakran felelőtlen ígéreteket tesz, szabályokat szeg, és sokszor magának, illetve a cégnek okoz károkat. Idén is megígérte például, hogy önvezető taxikat indít több városban, ezek azonban emberi felügyelők nélkül nem működnek, az európai engedélyeztetés is elakadt, miközben Németországban egyik hónapról a másikra 50%-kal estek vissza az eladások. Ebből fakadóan a Tesla jövője továbbra is kérdéses.
Érdemes felidézni, hogy Musk számos esetben szinte csodával határos módon húzta ki a céget a csődközeli helyzetből, és emelte új csúcsra. Gyakran a pénzügyi szakadék szélén egyensúlyoz, majd az utolsó pillanatban stabilizálja a Teslát – kérdés, hogy most is sikerül-e.
