
Kérdőjel alakú nyomok a múltból
A kutatók háromdimenziós, nagy felbontású mikrotomográfiás vizsgálattal elemezték a marokkói, ordovícium kori kagylókövületeket. Ezeken különös, kérdőjel formájú vájatokat fedeztek fel, amelyek rendszeresen ismétlődtek minden vizsgált példányon. Kezdetben nem tudták megfejteni a rejtélyt, ám végül kevésbé ismert szakirodalomban bukkantak rá a válaszra: ugyanilyen alakú járatokat vájnak ma is a spionida férgek a kagylóhéjak belsejébe.
Ősi túlélő: a spionida féreg
A spionida férgek lárvaként tapadnak meg a kagylóhéjon, majd belefúrják magukat, és ott folytatják életciklusukat. Fontos megjegyezni, hogy ezek a paraziták nem közvetlenül a kagyló testét támadják, hanem a héját pusztítják. Mégis, a héjban keletkező károk jelentősen növelik a kagylók – így az osztrigák – elhullási arányát. Napjainkban is komoly fejtörést okoznak a tenger gyümölcsei farmjain, hiszen pusztulást idézhetnek elő a gazdasági szempontból kiemelt fajoknál.
A viselkedés, amely kiállta az idő próbáját
Az evolúciót gyakran állandó változásként képzeljük el, itt azonban egy olyan parazita viselkedéssel találkozunk, amely évmilliók alatt alig módosult. A spionida féreg csaknem félmilliárd éve ugyanazzal a stratégiával vészeli át az élet kíméletlen versenyét, túlélve több tömeges kihalási hullámot is. Ez az alkalmazkodóképesség ritka a földtörténetben.
Időbe zárt viselkedéslenyomatok
A marokkói lelőhely sajátossága, hogy nemcsak az egyes állatokat őrzi meg, hanem viselkedési lenyomatokat is. Az ilyen fosszíliák segítenek megérteni, hogyan működtek a több százmillió évvel ezelőtti ökoszisztémák, sőt olykor pillanatképet adnak arról is, miként léptek interakcióba egymással a különböző élőlények. Ez a felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a parazitizmus milyen mélyen gyökerezik az élet történetében – és hogy a múltból ismert problémák ma is aktívak lehetnek.
