
Lassú mozgás, nagy esőzések
A vihar napokig gyakorlatilag egy helyben toporgott a közép-karibi térségben, most pedig Jamaica délkeleti részétől 260 kilométerre sodródik délkelet felé, és a hétvégén is legfeljebb 3,2 km/órás sebességgel halad. Ez a megdöbbentően lassú tempó komoly veszélyeket jelent, mert az extrém esőzések villámárvizeket és földcsuszamlásokat okozhatnak Haitin, Jamaicán és a Dominikai Köztársaságban. Előrejelzések szerint egészen vasárnap estig akár 20–35 centiméter, helyenként ennél is több csapadék eshet, különösen Haiti déli és Jamaica keleti részén. Délen pusztító villámárvizekre és földcsuszamlásokra figyelmeztetnek a szakemberek.
Erősödő hurrikán, rejtélyes lassulás
A kutatók szerint Melissa a hétvégén gyorsan 3-as kategóriájú, vagy annál is erősebb hurrikánná fejlődhet, miközben továbbra is nagyon lassan mozog. Ennek oka valószínűleg összetett: szokatlanul erős magaslégköri szelek és egyéb meteorológiai tényezők lassítják a vihart. Mivel hiányzik egy hidegfront, amely egyébként gyorsabb mozgásra kényszerítené, Melissa tempója továbbra is elenyésző marad.
Ez már a klímaváltozás?
Az utóbbi évek kutatásai szerint a trópusi viharok lassulnak, főként akkor, ha szárazföld közelébe érnek. Vizsgálatok kimutatták, hogy globálisan tíz százalékkal lett lassabb a viharok átlagos sebessége 1949 és 2016 között. Különösen az Atlanti-óceán térségében vált gyakorivá, hogy a viharok megállnak a partvidékeken, és órákig „lebegnek” egy helyben – pont ahogy most Melissa is teszi. Mindez összefügghet az emberi eredetű globális felmelegedéssel: ahogy a klímaváltozás fokozódik, a viharok egyre lassabban vonulnak át egy-egy vidéken, így elképesztő mennyiségű csapadék hullhat kis területen, ahogy az történt például a Harvey hurrikán (Hurricane Harvey) esetében Texasban, 2017-ben.
