A Holdról könnyebb kémlelni a kozmikus múltat
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Föld légköre megakadályozza, hogy ilyen ősi rádiójelek eljussanak a felszínre. A kutatók ezért az űrt – különösen a Hold rádiócsendes oldalát – tartják ideális kutatási helyszínnek. Ez kihívást jelent, de a jelenlegi holdmissziós láz (az Egyesült Államok, Európa, Kína és India is új kutatásokat készít elő) lehetőséget teremt különleges tudományos célok megvalósítására, köztük a holdi rádiócsillagászat fellendítésére.
Sötétanyag-gubancok nyomában
A sötét korszakot megelőzően, amikor az első csillagok még nem ragyogtak, csak a sötét anyag és a hidrogéngáz oszlott el a világegyetemben. A szuperszámítógépes szimulációk szerint ekkor jelentek meg a sötét anyag sűrű csomói, amelyek később elősegítették a csillagok és galaxisok kialakulását. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy e csomók mérete és eloszlása kulcsfontosságú információ a sötét anyag tulajdonságainak megismeréséhez, ám jelenleg közvetlenül nem figyelhetők meg.
Ettől függetlenül ezek a rejtett csomók magukhoz vonták a hidrogéngázt, ami intenzívebb rádióhullámok kibocsátásához vezetett. A kutatók szerint, ha az összes ilyen jel hatását mérjük, akár egyes rádióantennák segítségével is észlelhetők lehetnek ezek a halvány kozmikus sugárzások.
Az első csillagok ideje könnyebben vizsgálható
A kutatók szerint bár a sötét korszakra jellemző rádiójel gyenge, a következő korszakban, a kozmikus hajnalban, amikor az első csillagok kigyulladtak, fényük jelentősen felerősítette ezt a sugárzást. Ezeket a jeleket már földi rádiótávcsövekkel is egyszerűbb megfigyelni, de értelmezésük bonyolultabb, mivel a csillagkeletkezés további változókat visz a képbe.
A rádióintenzitás apró módosulásait szerteágazó rádióantenna-hálózatokkal térképezik fel. Az egyik legnagyobb vállalkozás az ausztráliai Square Kilometre Array (SKA), amely 80 000 rádióantennát fog egyesíteni. Itt magyar kutatók is meghatározó szerepet visznek, hiszen ez a rendszer a sötét anyag egykori csomóinak rádiós lenyomatát is vizsgálni fogja.
Miért fontos az univerzum hajnalába nézni?
A korai univerzumban a sötét anyag még érintetlen, tiszta állapotban vizsgálható: sem galaxisok, sem bonyolult csillagközi folyamatok nem zavarják a képet. A kutatók azt remélik, hogy új jóslataik jelentősen hozzájárulhatnak a sötét anyag tulajdonságainak feltérképezéséhez. A sötét anyag ma már teljesen összefonódott a galaxisokkal, így titkainak felfedése szinte lehetetlen a jelenkori univerzumban.
A fentiek tükrében, ahogy a hagyományos rádióállomásokat leváltották a weboldalak és podcastek, úgy terjeszkedik az asztrofizikában is a rádiócsillagászat. A tudósok minden új lehetőséget igyekeznek kihasználni, hogy egyszer talán rájöjjenek, mi is az a sötét anyag, amely a világegyetem anyagának zömét adja, de még mindig a fizika egyik legnagyobb rejtélye.
