A “szegénységpornó” új korszaka
A globális egészségügy területén évek óta próbálják visszaszorítani azokat az adománygyűjtő képeket, amelyek túlzó módon ábrázolják a szegénységet vagy a szenvedést, és amelyek célja csupán a bűntudatra alapozva pénzt kicsikarni a nézőkből. Ezeket nevezik “szegénységpornónak”. Most azonban a generatív MI felerősítette ezt a problémát: a színes bőrű vagy elesett embereket, gyerekeket ábrázoló képek villámgyorsan és fillérekért előállíthatók. Ezek az MI által rajzolt képek ugyanazokkal a képi klisékkel és drámai hatásokkal operálnak, mint a hagyományos, sokszor túlzó fotók.
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a segélyszervezetek gyakran azzal indokolják az MI által generált képek használatát, hogy így elkerülhető a valódi emberek kizsákmányolása. Valójában azonban a probléma nemcsak a szereplők személyének kihasználása, hanem a valóságtól elrugaszkodott, sablonos és torz ábrázolásmód, amely egyfajta mintaszerű szenvedést közvetít.
Ki felelős az MI-képekkel kapcsolatos visszaélésekért?
A nagy képszolgáltatók, mint az Adobe és a spanyol Freepik, jelenleg engedélyezik az MI által generált képek eladását, amennyiben azok megfelelnek a helyi szabályozásnak. A tartalomszolgáltatók szerint egy adott kép felhasználásának etikussága nem az ő dolguk, hanem a vásárló felelőssége. Eközben az MI által létrehozott sztereotip, színes bőrű gyerekeket ábrázoló képek – amelyek joggal minősülnek problémásnak – továbbra is akadálytalanul terjednek a platformokon.
A Freepik kommunikációs vezetője hangsúlyozta, hogy igyekeznek diverzitást megjeleníteni a képeken, de beismerte, hogy a szubjektív torzítások mindenhol jelen vannak: például korábban, ha valaki angolul rákeresett a “vezérigazgató” szóra, szinte csak fehér férfiakat látott. Ma már erre is igyekeznek figyelni.
Az etikus fényképezés és a közbizalom válsága
Akadnak pozitív példák is: svájci cégek, mint a Bernben működő We Are Content, kifejezetten etikus fotó- és videógyártással foglalkoznak, a modelleket tisztességesen kifizetik, és nem klisékben gondolkodnak. Bár az MI lehetőséget ad a kisebb, pénzhiánnyal küzdő szervezeteknek a gyors kampányépítésre, komoly kockázatot is jelent: hosszú távon rombolhatja a közbizalmat a segélyakciók iránt, sőt, végső soron a globális egészségügyben is kárt okozhat.
Különösen fontos kiemelni, hogy egy 2022-es kutatás szerint, ha az adományozók tudják, hogy a látott felvétel MI-generált, érezhetően kevesebben hajlandóak adakozni: a hitelesség elvesztése az adományok elapadásával jár.
Hol a megoldás?
Összefoglalva: az MI által generált szenvedésképek rohamos elterjedése új, komoly etikai és jogi kihívást jelent. Szakértők szerint alapvető lenne, hogy a képek elkészítéséhez használt MI-promptonokat és az alkotás folyamatát nyilvánosan közzétegyék, ezzel is visszaszorítva a szegénységpornó terjedését. Emellett különösen fontos lenne a helyi fotósok és művészek támogatása, akik hitelesen, sztereotípiák nélkül tudnák bemutatni a világ egészségügyi kihívásait – messze túlmutatva azon, amit az MI kliségyára kínálni tud.
