Az apró vörös pöttyök felfedik a galaxisok keletkezésének új titkait
Amikor a James Webb űrteleszkóp (JWST) megkezdte működését, elsőként a világegyetem legkorábbi galaxisait térképezte fel. 2022 decemberében izgalmat keltettek azok a rejtélyes égitestek, amelyek a teleszkóp számára “apró vörös pöttyökként” (LRD-k) jelentek meg. Ezek eredete máig vita tárgya, azonban a jelenleg elfogadott nézet szerint ezek a kompakt, ősi galaxisok egy új típusa lehetnek. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy összetételük és az általuk kibocsátott jellegzetesen vörös fény továbbra is sok kérdést vet fel.
Csillaghalmazok vagy aktív fekete lyukak?
Két fő elmélet versenyez egymással. Az egyik szerint ezekben az apró vörös pöttyökben – a ma ismert poros galaxisokhoz hasonlóan – rengeteg csillag és por koncentrálódik, ezért tűnnek olyan sűrűnek és vörösnek. A másik viszont azt állítja, hogy ezek a galaxisok már korán aktív galaxismagot (AGN) rejtettek; vagyis hatalmas, gyorsan növekvő fekete lyukak működnek a belsejükben. Ez a kettősség alapvetően befolyásolja, hogyan képzeljük el a későbbi galaxisfejlődést.
Két elmélet, két lehetséges sors
Az első elmélet szerint az LRD-k intenzív csillagkeletkezésű, sűrű maggal rendelkező galaxisok, amelyek nagy tömegű központi területe magyarázza a kompakt méretet és az erős vörös színt. Ugyanakkor ezeknél a galaxisoknál megfigyelt hidrogén spektrumvonalak (Balmer-vonalak) jóval nagyobb sebesség-eloszlást mutatnak, mint amit korai galaxisoktól várnánk, ami hosszabb távon instabilitáshoz vezetne.
A fekete lyuk elmélet szerint viszont a széles hidrogén-emissziós vonalak arra utalnak, hogy ezeknek a galaxisoknak a közepén túlméretezett fekete lyukak találhatók. Ugyanakkor az LRD-k nem bocsátanak ki számottevő röntgensugárzást, ami szokatlan, mert a kvazároknál jellemző a röntgen-emisszió. Ráadásul a feltételezett fekete lyukak tömege túl nagy a galaxisuk méretéhez képest, ha a mai galaxisokat vesszük alapul.
Andres Escala és nemzetközi kutatócsoportja szintetizálta a fenti elméleteket: szerintük az LRD-k eredetileg csillaghalmaz-galaxisok, amelyek később szupermasszív fekete lyukat hoznak létre a központjukban. Ez a modell magyarázatot ad arra, hogy miért nem figyelhető még meg röntgensugárzás – ebben a fázisban ugyanis a fekete lyukak növekedése még csak kezdeti stádiumban jár. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy az LRD-k a világegyetem életének csak egy rövid időszakában (a korai univerzum mintegy 10%-ában) figyelhetők meg, mivel később átalakulnak a ma is ismert galaxisokká és galaxis-összetevőkké.
A galaxisfejlődés kulcsfigurái
A csillaghalmaz eredetű LRD-k rendkívül sűrű belső régiói végül óhatatlanul instabillá válnak, és egy túlméretes fekete lyuk keletkezik a magjukban. A Webb űrteleszkóp megfigyelései alapján megállapítható, hogy az LRD-k valószínűleg a legkedvezőbb helyei a szupermasszív fekete lyukak kialakulásának. Akár csak csillagokból állnak, akár már fekete lyukat rejtenek, ezek az objektumok megkerülhetetlenek az univerzum szerkezetének és fejlődésének kutatásában.
Érdemes megérteni, hogy a Parkinson-kórt eddig elsősorban mozgászavarnak tartották, pedig a betegség hátterében jóval összetettebb idegi hálózat rejtőzhet...
🔐 A Samsung hamarosan bemutatja az új Galaxy S26 modelleket, de a szivárgások szerint az elérhető árú verziók főleg csak apróbb fejlesztéseket kapnak...
💡 A Microsoft elindította a beépített Sysmon-támogatás tesztelését a Windows 11 rendszerben, igaz, egyelőre csak a Windows Insider programban részt vevő felhasználók élvezhetik az újdonságot...
💸 Lényeges, hogy tavaly szeptemberben az Nvidia és az OpenAI szándéknyilatkozatot írt alá, miszerint az Nvidia akár 36 billió forint (100 milliárd dollár) értékben fektetne be az OpenAI MI-infrastruktúrájába...
Az okosotthonokba lassan bekúszik az MI, és ma már nem luxus, ha egy kamera felismeri a családtagokat, különbséget tesz egy futár és a saját kutyád között, vagy kiértékeli a nap eseményeit...
💸 A Tether, a világ egyik legismertebb stabilcoin-kibocsátója drasztikusan visszafogta tőkebevonási terveit, miután a befektetők nem igazán voltak lenyűgözve az akár 180 000 milliárd forintos (500 milliárd USD) álomértékeléstől...
📱 Érdemes megvizsgálni, mennyire éri meg összehajtható telefont venni 2026-ban, hiszen egyre több gyártó dob piacra ilyen készüléket, és a felhasználók véleménye is sokat árnyalja a képet...
Sokan használják a hálószobában a különféle hanggépeket, például pink noise-t (rózsaszín zajt), abban a hitben, hogy ezek elősegítik az egészséges alvást...
A Walmart piaci értéke átlépte az 1 billió dolláros, vagyis 370 000 milliárd forintos határt, ezzel az amerikai kiskereskedelmi lánc bejutott a legértékesebb cégek szűk körébe, amelyet eddig főként techóriások uraltak...
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) újabb fellebbezést nyújtott be a Google ellen indított versenyjogi perben, amely az internetes kereső- és hirdetési piac monopolhelyzetéről szól...
Az MI térhódítása az Android-eszközökön megállíthatatlanul halad előre, és a Gemini hamarosan olyan funkciókat kap, amelyekkel akár teljesen átveheti az irányítást a telefonod felett...
👀 Az amerikai közegészségügy történetének egyik legnagyobb válságát éli. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) évtizedeken át a megbízható, bizonyítékalapú egészségügyi iránymutatás és a járványügyi védelem csúcsintézménye volt...
Hatalmas változás előtt áll a PayPal: Enrique Lores veszi át az irányítást, miután a társaság vezetése elégedetlen volt a korábbi vezérigazgató, Alex Chriss teljesítményével...
Erre utal többek között az, hogy a 2024 YR4 nevű, épületméretű aszteroida 4,3%-os eséllyel csapódhat a Holdba 2032 decemberében, a becsapódás pedig akár szabad szemmel is megfigyelhető, látványos fényjelenséget eredményezhet...
