
A mozdulatok jelentősége
A Purina szakemberei 39 különféle alomhasználati viselkedést írtak le: kaparás, forgolódás, szaglászás, eltemetés, tisztálkodás – mindegyiknek jelentősége lehet abban, hogy a macska mennyire elégedett az alommal, körülményeivel, vagy éppen milyen egészségi állapotban van. Különösen fontos, hogy egy olyan viselkedési szótárat, azaz etogramot állítottak össze, amely a legapróbb részletekig rögzíti, mit csinál egy macska az alomban. Ebből kiindulva arra jutottak, hogy a viselkedési minták változásai akár súlyos betegségek első jelei is lehetnek.
Macskabetegségek korai felismerése MI-vel
A macskák gyakran szenvednek olyan betegségekben, mint a diabétesz, elhízás, vesebetegség, hipertireózis vagy húgyúti fertőzések. Mivel ezeknek a problémáknak a jelei sokáig rejtve maradhatnak – hiszen a macska ösztönösen titkolja, ha baja van –, az MI-t arra tanították, hogy több száz macska viselkedési adatán keresztül időben jelezze a gondot a gazdinak.
Bár a 39 magatartástípus meghatározása és felismerése évek munkájába telt: 2018-ban indult a projekt, 191 macska adatain – köztük 140 a Missouri kutatóközpontban élő, illetve 51 lakásban tartott cicán – tesztelték a megfigyelések helyességét. Az alomtálcák alá érzékeny szenzorokat, valamint kamerákat helyeztek, amelyek minden rezdülést, mozdulatot és testsúly-változást rögzítettek. Az MI-t csak a minden részletre kiterjedő, kézzel címkézett videófelvételekkel lehetett megtanítani az alom különböző használati módjaira: több mint 300 ezer felvételt néztek végig, elemeztek és párosítottak a szenzoros adatokkal.
Petivity: az okos figyelő
Az eredményekre épül a 2022-ben bemutatott Petivity Okos Macskaalom Monitor (Petivity Smart Litter Box Monitor), amely már több mint 10 000 háztartásban működik. A rendszer a meglévő alomtálca alá helyezhető, képes felismerni az egyes macskákat testsúlyuk és alomhasználati szokásaik – azaz „mancslenyomatuk” – alapján. Ez lehetővé teszi, hogy észrevegye a rendszeres viselkedésbéli változásokat, amelyek figyelmeztethetnek egy-egy betegség korai jeleire. Például a vesebetegség legtöbbször már csak akkor szembetűnő, amikor a vesék 80%-a működésképtelen, vagyis ha a gazdi csak ekkor veszi észre a bajt, már túl késő. Következésképpen a rendszer segít az időben történő állatorvosi beavatkozásban.
A rendszer azonban nem diagnosztizál, nem kezel és nem gyógyít, csupán figyelmeztethet azokra a változásokra, amelyek indokolttá tehetik az állatorvosi vizsgálatot.
Laborban és otthon, kutyákkal és robotporszívókkal
Jessica Quimby, az Ohio State University belgyógyász szakorvosa saját kutatásában, valamint a Purina tanácsadójaként is használja a rendszert. Szerinte, amikor a macska még nem is tűnik betegnek, már megindulhat a fogyás vagy a gyakori vizelés, amit a rendszer adataiból jól lehet követni. A macskák ugyanis mesterien leplezik egészségügyi problémáikat.
Természetesen a rendszernek vannak korlátai. Ha több, hasonló testsúlyú, szokású macska él együtt, nehezebben különböztethetők meg, így öt macskánál többet nem ajánlott egy rendszerhez kapcsolni. Az MI folyamatos fejlesztése segít abban, hogy a finom viselkedési árnyalatokat is felismerje – akár olyanokat is, amelyeket mi emberek észre sem vennénk.
Különféle zavaró tényezőkkel – például egy zajos robotporszívóval vagy mosógéppel – is számolni kell, de gyakran a problémák inkább szociálisak, mint technikaiak: volt olyan otthon, ahol a kutya azonnal megette a macska ürülékét, mielőtt az MI rögzíthette volna azt. Egy egyszerű babarács megoldotta a gondot…
Okos vagy csak okoskodó?
Bár az okosotthonos eszközök gyakran felesleges vagy zavaró értesítéseikkel idegesítenek, a Purina kutatói szeretnék, ha minden gazdi maga dönthetné el: ez az okos macskaalom valóban megérdemli-e az „okos” jelzőt. Több évnyi, kitartóan gyűjtött valós adat alapján most már a szkeptikusok is bepillanthatnak abba, mennyit tudhatunk meg kedvenc négylábúink állapotáról egyetlen alomtálca révén is.